A recept a Vidék Íze című magazin 2011. augusztusi számában jelent meg. Anyukámnak előfizettünk a magazinra és ezt a számot véletlenül kétszer kapta meg. Az egyik példány az enyém lett. Egyből kiszúrtam benne ezt a receptet, mivel nagyon szeretem a kukoricát. Már éppen eldöntöttem, hogy megcsinálom, amikor átmentem anyuékhoz - aznap készítettük a házitésztát és náluk ebédeltem - és mit ad Isten? Ezek a lepénykék vártak engem egy nagy lábos csilis babbal egyetemben. Volt nagy meglepődés részemről, hiszen akkor még nem is említettem anyuéknak, hogy milyen jó lenne megkóstolni.
Apu egyébként egy másik fajta kukoricalepényt szokott megsütni a csilis bab mellé, de annak úgy elrakta a receptjét valahova, hogy azóta sem találja. :)
Hozzávalók:
- 3 cső főtt kukorica vagy 2 doboz konzerv csemegekukorica
- 90 dkg krumpli
- 1 tojás
- 2 tojás sárgája
- liszt (a receptben 2 teáskanál volt írva)
- só
- cayenne bors
- 10 dkg vaj a sütéshez
A krumplit meghámozzuk és nyersen lereszeljük. Azután a tojással, a tojások sárgájával, a kukoricával, sóval, cayenne borssal és annyi liszttel, amennyit felvesz, sima tésztává dolgozzuk.
A masszából serpenyőben, forró vajon, evőkanálnyi aranybarna lepénykéket sütünk. Forrón a legfinomabb!
Annyira finom volt, hogy csak úgy magában is ettem belőle jó néhány darabot. A kukorica-krumpli párosítás nagyon ízlett, és amúgy is szeretem a reszelt krumpliból készült ételeket, pl. sztrapacskát, tócsnit. Mellesleg tudtátok, hogy a tócsninak hány féle neve van? Én is most találtam rá itt. Mondhatjuk azt is, hogy ez a kukoricás lepényke közeli rokona a tócsninak, hiszen sokban nem különbözik tőle. Én még önálló ételnek is elfogadnám, nem csak köretnek. Egy jó adag fokhagymás tejföllel nyakon öntve határozottan finom lehet.
5 megjegyzés:
Na látod milyen fontos, hogy mindent beírj a blogba, amit apukád süt-főz? Most nem lenne gondban, hogy hol keresse a receptet!
Én is tudok pár elnevezését a tócsninak, Balatonfüreden például következetesen tócsinak mondták.
Azért az nem semmi, hogy csak úgy beesel egy ilyen finom kajára. :-)
épp most volt nálunk csilis bab, és nekem is annyira hiányzott valami mellőle, szupi ez a kis kukoricás tócsni!
remélem, meglesz a másik receptje is, és gyorsan be is írod:)
A legviccesebb az egészben, hogy amikor kiderült, hogy apu azért csinálta ezt, mert nem találta a másik receptjét, letoltam, hogy miért nem nézte meg itt a blogon, hiszen már bejegyeztem??
Aztán rájöttem, hogy tévedtem. De nem értem, hogy lehet, már egészen biztosan csinált ilyent az elmúlt két évben mióta én is itt vagyok. :)
Ejnye-bejnye Bea! És még hány ilyen recept lehet, amit eltitkoltál előlünk? :-)
Öööööö.... biztos van még néhány. :)
Megjegyzés küldése