Nálunk ez pont olyan, mint másutt a paprikás krumpli, amikor gyorsan kéne valami főtt étel, amit mindenki szeret, nem is kell hozzá boltba menni, csak olyasmi van benne, ami általában azért van otthon. Vegáknak is jó, ha épp errefelé téved egy, de a húsevők is szeretik általában, mert olyan jó melengetően fűszeres. Egy Stahl-recept volt az őse, de már erősen átalakult. Tényleg semmi extra, de valahogy mindenki szereti. Ja, és remek maradékfaló, szuperül hasznosítható benne az összes száraz sajtvég, elfelejtett krémsajt, megpuhult paradicsom, unatkozó csili, meg még amit találok a hűtőben:)
Stopperrel lemértem, négy nagy adag 30 perc alatt van egy kicsivel, vegáknak még rövidebb (nekik ugye nem kell bajlódniuk a füstölt szalonnával). Mosogatás nélkül.
Hozzávalók:
- némi füstölt szalonna vagy libazsír vagy olívaolaj, illetve ezek keveréke
- 1 liter sűrített paradicsom, 1-2 dl vízzel együtt (a paradicsomos üvegeket és dobozokat ezzel kényelmesen ki tudom öblíteni, nem kell kapirgálni)
- néhány nyers paradicsom (kihagyható, de jobb vele)
- 1 kávéskanál méz, cukor, ilyesmi
- kb. 20 dkg vegyes sajt (amit épp találok, trappista, ementáli, krémsajt, feta, stb.)
- 2-3 fej vöröshagyma
- fél fej fokhagyma (nyugodtan lehet több is:))
- egy csili
- só, bors, őrölt gyömbér és római kömény (a két utolsó kihagyható, de azért jobb velük)
Ha szalonnát is teszek bele, akkor apróra felkockázom, és egy jó nagy lábasban (akkorában, amiben majd elfér az egész tészta) halványbarnára sütöm. Szalonna nélkül csak beleteszek 2-3 evőkanálnyi zsiradékot a lábasba. A hagymát apróra vágom, és némi só társaságában üvegesre párolom. (Közben felteszem a tésztafőző vizet.) Belenyomom a tengernyi fokhagymát, fél percig összeforrósítom. Most mehet bele a sűrített paradicsom, meg a nyers is, felkockázva (ha van időm és kedvem, akkor forró vízbe mártva lehúzom a héjukat). Mehetnek bele a fűszerek is, meg a csili összevágva, meg a méz is. Fedő nélkül kis lángon rotyogtatom, néha megkeverem, szépen be fog sűrűsödni addig, amíg kifő a tészta.
A mártásba kerülő sajtokat előkészítem, ha kell, lereszelem. Mikor már majdnem kész a tészta, akkor beleöntöm a sajtokat a paradicsomszószba, és már zárom is el a gázt alatta, csak jó alaposan átkeverem. Ebbe szedem bele a kész tésztát (a legjobb valamilyen csavaros fazon, hogy jó nagy legyen a felülete).
Eleinte nagyon soknak fog tűnni a szósz, de ezt a tészta majd szépen fel fogja szívni, és nagyon-nagyon finom lesz. Tehát tálalás előtt még legalább tíz percig pihentetni kell. (Van, amikor kivajazott tepsibe borítom, és még kicsit átsütöm.) Érdemes még egy kicsi finomabb sajttal megszórni a tányéron, de az sem katasztrófa, ha ez elmarad.
Napi cukinak ropogós friss kép a a rég látott bukaresti Villám cicáról, aki így fogadja a hazatérőket. Annyira édes, nem? Gondolom, közben meg ezer decibellel dorombol:)
3 megjegyzés:
Nagyon jól néz ki ez a tészta, nálunk is szerepelni fog paprikás krumpli helyett, bár azt is szeretjük. A paradicsomok héját (ha van kedvem) úgy szoktam leforrázni, hogy 2 liter vizet forralok a vízforralóval, és a paradicsomokra öntöm, de néha nekem sincs még ehhez se türelmem.
Nagyon cuki a cica! Norcika speciel az ágyon ülve és dagasztva dorombolt, amikor beléptem a lakásba, de sose jött oda, mert épp akkor ébredt, még kába volt a drágám.
Én az ilyen szósszal összekevert tésztáknál mindig félek, hogy nehogy túlságosan felszívja és száraz legyen. De gondolom, nem nagyon van ideje felszívni (a 10 perc állást vagy sütőben sütést leszámítva) mert azonnal elfogy. Nagyon tetszik, úgyhogy felvettem a listára.
Én ezt most izibe meg tudnám kóstolni...
Megjegyzés küldése