Paradicsomos rakott csirke

Tesómék megelégelték a megszokott ízeket, ezért nekiálltak újfajta ételeket keresni. Amíg szüleim nyaraltak, anyu vett egy csomó női magazint, ami tele volt konyhai melléklettel, így nem volt nehéz dolguk.
Erre a hétre 3-4 új kaját találtak ki, remélem mindet meg tudják valósítani! Tegnap már megkóstolhattam az elsőt, ami a paradicsomos rakott csirke volt.

A recept elég hosszan van leírva, próbálom rövidíteni és egyszerűsíteni, mert amúgy nem tűnik egy bonyolult ételnek.

Hozzávalók (4 személyre):

2 csirkemellfilé (600 g),
1 ek. görög fűszerkeverék,
2+1+1 ek. olaj,
1 kg burgonya,
1 babérlevél,
só, bors,
1 nagy fej hagyma,
2-4 gerezd fokhagyma,
4 paradicsom,
150 g mozzarella,
½ dl fehérbor,
2-3 szál petrezselyem,
½ kk. provence-i fűszerkeverék

A csirkemelleket 4 fél részre bontjuk, mindkét felüket megszórjuk görög (vagy bármilyen más) fűszerkeverékkel, meglocsoljuk 2 evőkanálnyi olajjal és hűtőben tárolva 4-12 órán keresztül pácoljuk.

A burgonyát babérlevéllel ízesített vízben héjában megfőzzük, majd félretesszük, hűlni hagyjuk.

Közben a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, a hagymát vékonyan felszeleteljük. A hús alól egy nagyobb serpenyőbe öntjük a pácolajat. A csirkemelleket megszórjuk sóval és frissen őrölt borssal és a páclében mindkét oldalukat megpirítjuk. Aláöntjük a bort, fedő alatt 5 percig pároljuk, majd kiemeljük a húst. A visszamaradt lébe szórjuk a hagymát és az áttört fokhagymát, kissé megsózzuk és fedő alatt megfonnyasztjuk.

A meghámozott krumpli egyik felét egy kiolajozott tűzálló tálba karikázzuk, kissé sózzuk, borsozzuk, rásimítjuk a megpárolt hagymát a páclével együtt. Ráfektetjük a húst, és a maradék burgonyát felkarikázzuk és a hús mellé szórjuk. Tetejére felkarikázott paradicsomot helyezünk, ha akarjuk, még ezt is sózzuk-borsozzuk, provance-i fűszerkeverékkel illatosítjuk. Meglocsoljuk a maradék 1 evőkanálnyi olajjal végül megszórjuk a reszelt sajttal.

Előmelegített forró sütőben (200 fok) kb. 30 percig sütjük.

A recept díszítésnek bazsalikomot ír, ezt anyuék lehagyták róla. Valamint nem görög hanem mexikói fűszerkeverékkel pácolták a húst. Emiatt és a sok bors miatt kicsit csípős lett. :)
A mozzarella mellé trappista sajtot is szórtak a tetejére.

Finom volt, bár csak keveset ettem belőle! Elég laktató, szerintem egytálételnek bőven elmegy.

Gyümölcsös grízes süti

Térdig járunk a barackban és a dinnyében, alig sütök, annyi és annyiféle finom gyümölcs van. De tegnap zsemlesütő nap volt, és ha már úgyis konyhaszolgálat, meg úgyis forró a sütő, akkor gyorsan összedobtam ezt a sütit, pont jól jött a rakott tök után. Tulajdonképpen a joghurtos kevert tészta grízesített változata, irtó finom lett.

Hozzávalók 1.:
- 1 egész tojás
- 1 kis pohár joghurt (150 grammos)
- fél pohár étolaj
- csipet só
- fél pohár cukor
- fél citrom leve
- 2 nagy barack meghámozva, felkockázva
- egy marék kimagozott meggy
- egy marék szeletelt mandula
- 1 pohár búzadara

Ezeket a leírás sorrendjében egy nagy tálban összekevertem. A joghurt kis pohárkáját elmostam, eltöröltem, és azzal mértem a belevalókat, kifejezetten szűken. Hagytam állni egy fél órát, hogy kicsit megduzzadjon a dara.

Hozzávalók 2.
- 1 pohár rétesliszt
- fél zacskó sütőpor

Ezeket is hozzákevertem, kivajaztam egy tortaforma alját, liszttel vékonyan megszórtam, és beleöntöttem a tésztát. Mehetett is a jó forró, olyan 220 fokos sütőbe. Addig sütöttem, amíg szép piros nem lett a teteje.

Hozzávalók 3.
- szűk dl víz
- 2 kanál cukor (méz)
- fél citrom leve

Miközben sült a tészta, ezekből szirupot főztem. Amikor kivettem a forró sütit, akkor ezzel jó alaposan meglocsolgattam.


És bocsi az igazolatlan hiányzásért:) Nyaraltunk.



Volt sok sport, futás meg gyorsúszás. De minden azért nem jött össze:)

Brokkolis tészta 2.

Soha nem szerettem a sütőben sült tésztákat. Legalábbis addig, amíg Andi fel nem rakta a blogba a sült csirkemellel készült rakott tésztát. Én is épp maradék sült húshoz kerestem akkoriban receptet és gondoltam, egye fene, kipróbálom, annyira rossz nem lehet. Azóta az egyik kedvencem, de nem csak nekem. :) Van egy-két ember, aki amióta megkóstolta, megkért, hogy ha ezt készítem, egy adaggal többet számoljak, mert szívesen átjön és segít elpusztítani.
Szóval azóta újra kellett gondolnom a viszonyomat a sült tésztákkal.

Most hétvégén, nyaralások után, kevés pénzzel ellátva, a mélyhűtőben guberáltam és gondolkodtam, hogy az itthon lévő alkatrészekből (néhány mélyhűtött zöldség, 1 db bagett, gesztenyepüré-massza, mélyhűtött tojásfehérje, jégkockák és hasonló dolgok) mit is lehetne csinálni. Kezembe akadt egy kis csomag bontott brokkoli és gyorsan kerestem a Mindmegettén egy tésztás receptet. Találtam is, de az túl egyszerűnek és száraznak tűnt nekem, ezért összevegyítettem a már említett "rakott tészta sült csirkemellel" című recepttel. És a végeredmény nem lett rossz. :)

Tehát: a brokkolirózsákat feltettem vegetás vízben főni, ezzel egyidőben a tészta vizét is forralni kezdtem. Sajnos csak spagettitészta volt itthon, pedig szívesen ettem volna mondjuk rövidcsővel, vagy orsótésztával.
Az eredeti recept szalonnát ír, de én inkább a jó kis vépi házisonkából vágtam 4-5 szeletet. Apróra felkockáztam, zsírjára sütöttem és pirítottam még egy kicsit. Mivel kevés zsírja lett, öntöttem alá egy pici olajat és rádobtam egy fejnyi, félkarikára vágott hagymát. Fedő alatt pároltam egy picit.
Amint a brokkoli megfőtt, leszűrtem és összekevertem a sonkás-szalonnás hagymával, majd rákanalaztam 4 evőkanálnyi tejfölt és az egészet összeforraltam.



Amíg a tészta főtt, besamel mártást készítettem 3 dl tejből, 1 evőkanál lisztből, 1 teáskanálnyi vajból. Szerecsendióval, borssal és sóval ízesítettem.
A tésztát végül összekevertem a brokkolis szósszal, az egészet áttettem egy tűzálló tálba, ráöntöttem a besamel mártást, megszórtam reszelt sajttal és előmelegített, sütőben kb. 160 fokon 10 percig sütöttem, amíg a sajt ráolvadt a tetejére és megpirult.

Az egész ebédkészítés előkészülettel, mosogatással együtt nem volt több 1 óránál.
Kicsit sótlan lett, a házi füstölt sonka miatt nem mertem nagyon sózni. Imi azt mondta, legközelebb megkóstolná brokkoli helyett gombával, nekem még a fokhagyma íze is hiányzott belőle.

Meggybefőtt, meggylekvár és rumos meggy

Balatoni nyaralásunk előtt napokig csak meggyel találkoztunk a konyhában. Na jó, meg frankfurti levessel és paprikás csirkével, amit előre megfőztem, hogy a munkás napon csak melegíteni kelljen.

Anyukám 10 kiló gyümölcsöt szerzett be nekem az újpesti piacon. Elég nagy szemű, szép meggy volt, el is határoztam, hogy befőttnek is elteszek belőle. Mivel csak három nagyobb üvegem volt itthon, ezeket mind megtöltöttem meggyel.

Anditól tanult módon 1 liter vízhez 30 dkg cukrot adtam, ez lett a szirup. Persze sok lett 3 üveghez, de én mint tapasztalatlan ember, nem tudtam megtippelni, mennyi kellene hozzá. Mire Mazsolino átért hozzánk, hogy segítsen a meggylekvár elkészítésében, már a nedves dunsztban gyöngyöztek a befőttek.

Tesókám megint nagyon lelkes volt és nagy segítség. Mosta, magozta, szárazta a maradék meggyet, ami végül tisztítás után 7,5 kg lett. Kb. 2,5 kg cukorral szórtam meg.

Lassú tűzön felforraltam, közben a habot folyamatosan szűrtem le róla. A végén zselésítőt kevertem bele és az egészet merülőmixerrel pépesítettem és tovább főztem. Nem tudom meddig kellett volna még főznöm (összesen majdnem 2 órát főtt), vagy esetleg a zselésítő lett kevés bele (4 csomaggal raktam bele, sajnos csak ennyi volt itthon és egy csomagot 1,5 kiló gyümölcshöz ír), de nekem a végeredmény így 10 nap után is elég hígnak tűnik.

Andi pont ma mondta, hogy büszke rám, amiért én is elkezdtem a befőzéseket, de szegény még nem is kóstolta, mit kotyvasztottunk mi ketten Mazsolinóval. :)

Amint elkészült a lekvár, azonnal üvegekbe töltöttük és a fejreállítós módszerrel csírátlanítottuk. Amíg Balatonon voltam, addig dunsztolódtak sok réteg takaró között. 23 üveg lett összesen, ebből már néhányat elajándékoztam. :)

Itt szeretnék közzétenni egy hirdetést: akinek van felesleges lekvárosüvege, szeretettel várom! Anyukám hétvégére baracklekvár befőzést tervez!

Ha már anyunál tartunk: ő pedig elkészítette a hagyományos rumos meggyét. A recept nagyon egyszerű, a végeredmény annál finomabb: a jól kimosott, kifertőtlenített üvegeket megtöltjük meggyel, majd megszórjuk kb. 6 evőkanál kristálycukorral és felöntjük félig-háromnegyedig rummal.

Mire hozzám kerültek az üvegek, már tele voltak lével, mert ahogy a cukor oldódik, a meggy is enged a levéből.

Lúdláb tortába és kókuszgolyóba elmaradhatatlan hozzávaló.

Íme Andi kérdésére a válasz:

Sajnos elég keskeny a kamrám, ezért csak részleteket tudtam fotózni. Ugye látod a lekvárok közt a tieidet, Andi? :)

Barackos hús

Mivel anyuék egy hétig Hajdúszoboszlón nyaralnak (vagyis nyaraltak, mert ma jönnek haza), Mazsolino bebizonyíthatta, hogy ő is tud főzni. Saját bevallása szerint csak alapdolgokat tud elkészíteni, de szerintem ez nem olyan nagy baj, senki nem születik séfnek, gyakorolni kell.

A barackos hús szintén családunk egyik kedvenc, gyorsan elkészíthető étele. A variációk száma végtelen: lehet barackkal, körtével, almával díszíteni, az eredeti recept pedig meggyet ír a tetejére. Lehet laposra, kis kockára, nagyobb darabra vágni a gyümölcsöt. Mindenhogyan finom és pillanatok alatt tálalható.

Tesóm nem találta meg az eredeti receptet, így csak emlékezetből írta, hogyan készítette el.

A húst (sertéscomb vagy karaj, de biztos jó pl. pulykamellből is) vékonyra kiklopfoljuk, mindkét oldalát sózzuk és lisztbe forgatjuk. Egy magasabb oldalú serpenyőben olajat forrósítunk és a hússzeleteket egyenként gyorsan megpirítjuk. Ezután visszatesszük az összes húst a serpenyőbe, öntünk alá vizet és kicsit összerottyantjuk, a szaftot, egyúttal pároljuk a húst.

A hússzeleteket egymás mellé tepsibe helyezzük, aláöntjük a visszamaradt szaftot, tetejükre sok gyümölcsöt teszünk (jelenleg nektarin volt az áldozat), majd megszórjuk reszelt sajttal.

Előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten kb. negyed óráig sütjük, vagyis addig amíg a sajt elkezd pirulni és a gyümölcs is enged egy picit a levéből, így lesz édeskés-sós ízű a hús. Krumplipürével tálalhatjuk.

Ezzel a bejegyzéssel kívánok jó időt és jó pihenést Sárváron az elkövetkezendő egy hétre Mazsolinónak és Zolinak. :)

Rántott hús krumplival

Hozzávalók a fűszeres combokhoz:
- 1 kg csirkecomb
- só, bors
- 1 mokkáskanál cayeni bors
- 1 teáskanál curry
- 4 evőkanál ketchup (bocs)
- 1 evőkkanál finom ecet
- 4 cikk fokhagyma összenyomva
- 4 evőkanál olaj

A csirkecombokat három darabra vágtam, alsócombra, és a felsőcombokat még kétfelé (ezt a darabolást a pedikűrösöm mesélte, és nagyon megtetszett, a felsőcombok olyan irdatlan nagyok tudnak lenni). Az alsócombokat még jól be is vagdostam, hogy jobban átjárják a fűszerek. A fűszereket összekevertem egy nagy fedeles dobozban az olajjal és az ecettel, beleforgattam a combokat, és mehetett is egy napra a hűtőbe.
Másnap majdnem a szokásos módon paníroztam, kukoricalisztet használtam, a tojás a szokásos, és házi zsemlemorzsát elkevertem sok fehér szezámmaggal. Forró olajban viszonyag lassan kisütöttem (nem kellett nagyon izgulni, hogy átsüljön, mert a háromfelé való darabolás miatt nem voltak túl nagyok).

A krumplit meg a nagynénémtől tanultam, megmosott újkrumplit héjastul (!!) meg kell főzni, amikor kicsit kihűlt, lehúzzuk a héját. Aztán megvárom, amíg teljesen hidegre kihűl, mert akkor lehet szépen felszeletelni, egyébként csak törik-mázgul (ezt meg a sógornőmtől tanultam:)). Felszeleteltem, és kicsi olajban egy vasserpenyőben szép pirosra sütöttem (elég sok idő, kb. negyedóra).

Sok friss salátával nagyon finom vacsora volt.

Ja, és a végeredmény: 7 darab, elég vegyes színek:) A képen a boldog anya és hét legkisebb gyermeke:)

Rakott tök, Andi-módra

Már hosszú ideje nézem és tervezem az Andi mindenféle töltött zöldségeit (íme egy kis ízelítő: töltött padlizsán, töltött karalábé, töltött patiszon, töltött cukkíni, töltött tök 1., töltött tök 2., töltött tök 3.), de csak most jutottam el hozzá. A lusták jutalma a kiforrott és leegyszerűsített recept, szóval alapvetően a töltött tök 3. remekműből dolgoztam:) És aztán az utolsó pillanatban meggondoltam magamat, és mindenféle okos megfontolások miatt mégsem a töltött, hanem a rakott változat mellett döntöttem, és nem bántam meg. Annyira finom lett, hogy még Tomacica is kétpofára eszi (az állataink alapvetően még a répareszeléket is kikotorgatják mint ehetetlent), sőt, egy kedves kétlábú családtagom is (aki eddig nagyívben kikerült minden tökös-kapros ételt), nagyon finomnak minősítette. Nagyon könnyű nyári étel, alig van benne zsiradék, nem kell hozzá sok tejföl, mégis finom és szaftos a sok töktől, és nagyon jóízű a paradicsomos-fokhagymás húsos ragu. Azt nem mondanám, hogy öt perc alatt elkészül, és nem kell utána mosogatni, de kb. óra alatt elkészül egy hatalmas tepsinyi adag, amit még mi is több napig eszünk. Tehát:
Hozzávalók:
- 1 szép nagy tök
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 8 cikk fokhagyma
- 1 evőkanál libazsír
- 50 dkg darált hús
- 2,5 dl sűrített paradicsom (ha nincs az embernek házi paradicsomleve)
- 1 bögre rizs
- 4 dl tejföl
- 1 jó nagy csokor kapor
- (maradék tökfőzelék)
- 10 dkg reszelt sajt
- só, bors

A tököt meghámoztam, kisebb kockákra vágtam, és forró, sós vízben félpuhára főztem, és jól lecsepegtettem.
Közben elkészítettem a húsos ragut: a vöröshagymát felkockáztam, és megsózva a kanálnyi libazsíron megpároltam. Ha megpuhult, belenyomtam a rengeteg fokhagymát, és összeforrósítottam az egészet. Mehetett rá a darált hús, szép fehérre átsütöttem. Ekkor felöntöttem kb. egy bögrényi vízzel, és ráöntöttem a sűrített paradicsomot. Hozzáadtam a rizst, és kicsi lángon fedő alatt puhára pároltam (figyelni kell, és ha kívánja, akkor kell még hozzá egy kis vizet adni). A végén sóztam, borsoztam.
A legnagyobb magasfalú tepsimet (gáztepsi) kivajaztam, beleszórtam a lecsöpögtetett tökkockákat, erre rákentem a ragut. Volt még egy nagy doboznyi tökfőzelékem (úgy csinálom, hogy kis vöröshagymát megpárolok, rádobom a gyalult tököt, kaprot, és a végén egy kis liszttel behabarom, tejfölt csak akkor adok hozzá, amikor esszük, és így akár egy hétig is eláll a hűtőben), na, szóval a főzeléket összekevertem a tejföllel, némi finomra vágott kaporral, és ezt kentem az egész tetejére (főzelék nélkül is működik:)). Meg megszórtam vastagon reszelt sajttal. Mehetett a forró sütőbe egy fél órára, amíg szép piros lett a teteje.

Perzsa rizses csirke

Ezt a receptet Stahl Judit: Gyors szárnyas ételek (szerintem egybe kéne írni: szárnyasételek) c. szakácskönyvében találtam. Amikor először megpillantottam a képet róla, eléggé megkívántam, és már másnap rohantam aszalt meggyet venni. Aztán megláttam az árát, és először azt gondoltam, ezt a hozzávalót inkább lecserélem valami másra, később az egészet elhalasztottam jobb időkre, amikor majd nem sajnálom a pénzt ilyenekre. (Szerintem ilyen sose lesz!)

Aztán legnagyobb szerencsémre jött Hédi és Ági blogja, benne egy lelkesítő írás a meggy aszalásáról és hirtelen minden nagyon egyszerű lett. Az egész meggyaszalásnak tulajdonképpen emiatt a kaja miatt álltam neki, de aztán olyan finomra sikerült, hogy ma is aszalódik egy dupla adag a sütőben. Megpróbáltam az erkélyen a napon, csak sajnos délutánra beborult. Mert hát akkor lenne az igazi, ha az egész meggyaszalást meg tudnám oldani napenergiával, ahogyan Ági! :-)

Hozzávalók a perzsa hagymához:

- 2 nagy fej vöröshagyma

- 5 dkg vaj

- só

- 1/2 kávéskanál őrölt fahéj

- 1/2 kávéskanál őrölt gyömbér

- 1/2 kávéskanál őrölt kömény

- 10 dkg pirított, sózott pisztácia (megtisztítva 5 dkg) kifejezetten durvára törve

A két nagy fej hagymát megpucoltam, megmostam, vékony karikákra vágtam és az olvasztott vajon 25 perc alatt aranybarnára pároltam. Amikor az olvadt vajra dobtam, megsóztam, kicsit összekevertem, beállítottam a főzőórát és a párolási idő alatt kétszer-háromszor megkevertem. Amint elkészült, beledolgoztam a fűszereket és az 5 dkg pisztácia egyharmadát. Átöntöttem egy tálkába, mert a serpenyő kellett a folytatáshoz.

Hozzávalók a rizses csirkéhez:

- 35 dkg csirkemellfilé

- só és frissen őrölt bors

- 1 csomag újhagyma

- 1 narancs

- 4 evőkanál olivaolaj

- 25 dkg rizs (2,5 dl-es bögre rizs)

- 10 dkg aszalt meggy (sajnos nekem nem maradt ennyi!)

- 1,5 dl fehérbor

- a tálaláshoz 1 marék friss mentalevél

Amíg a hagyma párolódott, a csirkét felcsíkoztam, sóztam, borsoztam, az újhagymát megmostam, felkarikáztam, a naracs levét kinyomtam és a pisztáciát megpucoltam, durvára törtem. Vagyis hát nem akarok hazudni: tesóm törte durvára a mozsárban, mert szerencsére megérkezett ő is, megkóstolni ezt a különleges kaját.

A kiürült serpenyőbe öntöttem az olajat, és szépen megpirítottam rajta a csirkecsíkokat. Amikor elkészült, kiszedtem egy tányérba, a helyére került a felkarikázott újhagyma. Ezt kevergetve megfonnyasztottam, hozzáadtam a bögre rizst, 2-3 percen át együtt kevergettem őket, hogy a rizsszemeket mindenhol bevonja az olaj. Ezután a hagymás rizsbe belekevertem a csirkecsíkokat, az aszalt meggyet, a pisztácia kétharmadát. Felöntöttem a borral, a leszűrt narancslével, és 4-5 dl vízzel. Megsóztam, felforraltam, majd alacsonyabb hőfokon készre főztem.

Tálaláskor a rizses csirkére halmoztam a perzsa hagymát, és megszórtam egy nagy csokor apróra vágott petrezselyemmel. Azért nem mentát szórtam most rá, mert nemrég úgy "elmentáztam" valamelyik kajámat, hogy most nem kívántam. Ha kaptam volna valahol, biztosan egy nagy csokor apróra vágott korianderrel szórtam volna meg a perzsa rizses csirkét. Így is nagyon finom lett: a rendkívül édes hagymát jól ellensúlyozta az itt-ott felbukkanó aszalt meggy savanykássága!

És most Csicsilla kiscicás támadására válaszul jöjjön néhány fotó Poczakról, mert ő is eléggé cuki!

Zuhanyozás után kidobja habtestét a napra. Épp most szimatolja ki magának a legmegfelelőbb helyet!


Megtalálta! :-) Na hát láthatjátok, tesómmal mi is ilyen elégedett arcot vágtunk vacsi után! :-) Köszi, Poczak, a bemutatót!

Szülinap a Sir Brian-ben

Szülinapokat ünnepeltünk a héten. Apu szerdán 60 éves lett, anyu pedig pénteken 55. Mivel elég "kerek" évfordulók, ezért úgy gondoltuk, meglepjük őket egy vacsorával.

A Sir Brian étteremre esett a választásunk, vagyis főleg az enyém, mert az én javaslatomra mentünk oda. Először az érettségi bankettemen jártam ott és már akkor meggyőző volt a hely. :) Hatalmas adagok, jó fej, apródruhás pincérek, középkori hangulat, tűznyelő, hastáncosnő, erőember. Azóta párszor megfordultam ott és még soha nem csalódtam. Egy kis érdekesség: az étterem honlapján a galériában található képeken több helyen is láthattok Imit és engem. Még egy régi vacsorán készültek a képek. Persze mi nem tudtunk róla, arról meg pláne nem, hogy felraknak a honlapra. Egy barátunk hívta fel rá a figyelmünket. Mivel sem tesómék sem anyuék nem ismerték a Sir Brian-t, nem volt ellenvetés, hogy oda menjünk. Persze a szüleim nem tudták, hol fognak vacsorázni ma. :)

Apu nem bír magával.

Előre eldöntöttük, hogy 3 db kétszemélyes tálat eszünk, amit végül egy hatszemélyes fatálon hoztak ki. A képen láthatjátok, hogy nem sajnálták az adagot. És hogy miket is tartalmazott? Megpróbálom felsorolni: sült libacomb, bélszín nyárs, szűzérmék franciásan, csirkenyárs, sült csülök, őzgerinc roston, fokhagymás pulykacomb, sertésoldalas paradicsomosan. Na és persze rengeteg köretet: párolt lila és fehérkáposzta, házi lángos, burgonyafánk, hagymás sült krumpli, héjában sült krumpli. Háromféle szószt hoztak hozzá: borsos-mustárosat, fokhagymásat és mézes-paradicsomosat. A fatányér végeiben két-két oldalon házi vegyes savanyúságok, friss saláta, gyümölcsök és sült zöldségek voltak.

Nagyon igyekeztünk elpusztítani mindent, de persze nem sikerült. A maradékot, ami főleg köret és csont Vilma és Frakk kapja, úgyhogy ők is ünnepelnek ma. :)

A tál egy másik nézetből.

Desszertként pedig a Vanilin cukrászdából rendelt Charlotte tortát ettük. Fejenként egy-egy szeletet, mert már mindenki majdnem lefordult a székről, annyira tele voltunk. Vagyis vagyunk, mert én éppen itt haldoklom a gép előtt. :)

Vigyori Mazsolino

Anyuékat sikerült meglepni és aput szemmel láthatólag meg is hatni, úgyhogy ez egy jól sikerült este volt. Azt az egyet sajnálom, hogy mivel nem volt ma estére túl sok foglalása az étteremnek, nem rendeltek hastáncost, tűznyelőt, erőembert, így abból az élményből kimaradtunk.

Ha esetleg tesókám csinált képeket az ételekről és átküldi, felrakom azokat is. Hallod, Mazsi (én Mazsim)? - köszi, megérkeztek.

Andi, itt szeretnék szólni, hogy jövő héten megint nem leszek, mert Balcsira megyek. :) Szorítsatok nekem a jó időért. Köszi előre is! :) Amint hazaérek, kibontom a tesómmal közösen, ma készített meggylekvárt a dunsztból és ha jól sikerült meg is mutatom nektek.

Ribizlis muffin

Tesókám alkotott. Hiába mondja, hogy nem tud finomakat készíteni, szerintem egyszerűen csak nincs önbizalma a konyhában. Merthogy igenis tud! Erre az egyik legjobb bizonyíték ez a muffin amit múlt vasárnap sütött. Kaptam belőle kóstolót, úgyhogy bizonyítani is tudom, hogy finom volt! :) Azt írta nekem Mazsolino, hogy a ribizli 70%-a Solymárról származik, ahonnan barátja, Zoli is. :) Vagyis gondolom Zoli szüleinek kertjében termett. A receptet a Mindmegettén találta és a sütit Zolival együtt készítette el.

Hozzávalók:
- 50 dkg ribizli
- 15 dkg cukor
- 25 dkg liszt
- fél csomag sütőpor
- 2 tojás
- 10 dkg vaj
- 0,8 dl tej

A ribizlit megmossuk, kissé leszárítjuk, villa segítségével lehúzzuk a szemeket, megszórjuk a cukor 1/3 részével, félretesszük. A tojásokat a többi cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, belekeverjük a tejet is. A ribizlit is beleforgatjuk a közben engedett levével együtt, és végül a sütőporral elkevert lisztet is. Papírral bélelt muffin formába adagoljuk, 180 fokon sütjük 20-25 percig. A kész muffinokat a formában pihentetjük 5-10 percig, mielőtt kivennénk. Porcukorral szórjuk.

Tesóm csak félig töltötte a kosárkákat, mert nagyon sok muffint akart készíteni, hogy minél több embernek adhasson. Dupla adag alapanyagból 70 db kis muffin lett. Tehát szerintem egy adagból, ha teletöltjük a kosárkákat kb. 24-28 db készülhet.

Mazsolino szerint nem lett szép, szerintem meg nem lett csúnya. :) Tovább kellett sütnie, mint ahogy azt a recept írta. Valamint legközelebb megfordítja a ribizli és a liszt belehelyezési sorrendjét, mert ahogy megbeszéltük, a recepttel ellentétben előbb kellene a lisztet belekeverni robotgéppel, hogy csomómentes legyen, utána pedig a ribizlit kanállal, hogy ne törjön össze. Most mindent robotgéppel kevert és így a ribizli eléggé szétesett.

Diós rudak cicákkal

Stahl-recept, a Gyors édességekből. És nem is most készült, hanem még Rebeka érettségi büféjére. De muszáj volt gyorsan valamit előkaparjak, mert szeretném világgá kürtölni, hogy Belluska ismét szül, eddig egy fehér kisfiú és egy cirmos kislány jött világra (legalábbis a barátnőm ezt állítja, és a színekben biztos igaza van, a nemekben?). A szülés még tart, hamarosan jön majd a végeredmény. A recept alján az előző alom, láttátok már tündéribb cicákat? Itt kb. háromhetesek:)
De csak az kap kiscicaképet, aki elolvassa a receptet!

Már rég kinéztem ezt a sütit (csak valahogy sosem készült el) egyrészt nagyon jól néz ki a könyvben, másrészt különleges a tésztája, legalábbis nekem, ilyenfélét még sosem csináltam. És jó választás volt, nagyon finom lett, és tényleg gyors is. Könnyű nagyon az elkészítése, nagyon jól kezelhető a tészta, kezdők is bátran nekifoghatnak, garantált a siker.
Tészta:
- 25 dkg finomliszt
- 1 evőkanál sütőpor
- 1 evőkanál cukor
- 1 csipet só
- 1/2 dl olaj
- 2 dl tej
Ezeket a szokásos eljárás szerint összeállítjuk (külön összekeverjük a száraz és nedves cuccot, aztán a kettőt egymásba), nagyon gusztusos tésztát kapunk. Tényleg, öröm vele dolgozni. Deszkán kinyújtjuk egy 50*20 cm-es téglalappá, és rákenjük az alábbi krémet:
Töltelék:
- 5 dkg vaj
- 10 dkg darált dió
- 10 dkg cukor (én csak 5-öt tettem bele)
- 1 kávéskanál őrölt fahéj
- 1/2 dl rostos narancslé (én olyan 2 evőkanálnyi baracklekvárt használtam helyette)
A hozzávalókat alaposan összekeverjük, és megkenjük vele a kinyújtott tésztát. Utána 5*10 cm-es csíkokra vagdossuk, pizzavágóval a leggyorsabb. Aztán a kis csíkokat a hosszanti tengelyük körül néhányszor megtekerjük, hogy csinos spirálokat kapjunk (ez az Andinak való feladat, kell hozzá némi türelem és kézügyesség, de ha valaki nem annyira ügyes is – mint pl. én – az se búsuljon, mert a kevésbé szép rudacskák is nagyon finomak lesznek). Sütőpapírral kibélelt sütőlapokra pakoljuk, és felvert tojással megkenjük. A közben 220 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.

Ja, a jutalomkép! Külön felhívnám a figyelmet a rózsaszín tappancsokra! A kis szürke volt a legkisebb és legelevenebb, itt is már birkózik a tesójával.

Rántott húsos-pirított kenyérkockás saláta

Ilyenkor fizetés előtti utolsó napokban azt csinálja az ember lánya (vagy "a lehető legtipikusabb egyedülnevelő" :-)), hogy körülnéz a hűtőjében. Egyrészt azért, hogy ne kelljen vásárolni, másrészt pedig azért, mert képtelen bármit is kidobni, és a (kicsit) lejárt, vagy majdnem lejárt szavatosságú sonkákat, sajtokat, amiket a kedves gyermeknek tárazott be, de annak elkerülte a figyelmét valahogy (talán mert nem elkészített szendvicsben látta), nos ezeket el kell használnia. A fonnyadó zöldségeket is el kell valahogy adnia otthon, tehát a hűtőben talált dolgokat gusztusosan felaprítva, illatos zöldfűszeres öntettel leöntve feltálalja.

Az ilyen "lehető legtipikusabb egyedülnevelő" hűtőjében a következők voltak: egy bontott üveg Cserszegi fűszeres, egy darab Gouda sajt, 2 szelet (07.01-ig jó) sonka, egy zacskó kisnánai fejessaláta, egy fél fonnyadozó kígyóuborka, rengeteg paradicsom, köztük egy fonnyadt, egy foltos, és még pár szelet rántott hús. Kérdezhetnénk, hogy a rántott hús mit keres a hónap végén a hűtőben, de mindjárt kimagyarázom: tegnap színházban voltam Micikével és még indulás előtt gyors kényszermegoldásként sütöttem pár szelet (előzőleg pár órára fokhagymás tejbe beáztatott) pulykamellet, azt talán felismeri a gyermek is és megeszi, ha egyedül kell feltalálnia magát saját otthonában.


Ilyen hosszú bevezető után a már unalomig ismert salátámat vázolom fel ismét: 3 nagyobb paradicsomot, egy fél kígyóuborkát, egy TV paprikát és kábé 20 salátalevelet alaposan megmostam, amit kellett megpucoltam, vagy épp leszárítottam, a rossz részeket kivágtam, és mindezeket elég apróra vágva egy tálba szórtam és jól összekevertem. Se újhagymát, se lilahagymát nem találtam, de sebaj, mert van snidling az erkélyen...

Az öntethez egy evőkanál olivaolajat összekevertem kábé 2 deci tejföllel és 2-3 kanál tejszínnel, majd sóztam, borsoztam és beleszórtam egy csokor petrezselyem, egy csokor snidling és pár levélke bazsalikom felaprított egyvelegét. Fokhagymát nem tettem bele, mert az ugye volt a rántott hús páclevében, meg mert holnap ezt vinném ebédre magamnak a munkahelyre, ha marad.

Ezután a fűszeres tejfölös öntetből áttettem egy adagra valót egy tálkába, hozzátettem a felaprított zöldségekből egy emberes adagot, belekevertem még a felaprított (majdnem lejárt) 2 szelet sonkát, egy kis darab apró kockákra vágott sajtot és egy kisebb szelet felkockázott rántott húst is. A legvégén kenyérpirítóban megpirítottam 2 szelet kenyeret, és feldarabolva a saláta tetejére szórtam. Ha időben megtaláltam volna a fényképezőgépet (ami persze ott volt, ahol szokott lenni), akkor a fotózáshoz ezekre a szép pirítósszeletekre halmoztam volna a salátát. Amikor már félig megettem, akkor találtam meg a gépet, ezért ilyen madárlátta a salátám.

Így is jól néz ki szerintem és nagyon-nagyon finom volt. A legutóbb készített hasonló salátámtól még Ferenk is el volt ájulva, na de ez annál sokkal finomabb lett! El tudjátok képzelni!?

[A színház pedig a következő volt: A június 22. és július 3. közötti kéthetes időszakban öt előadást láthatunk a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, ebből kiemelkedik a Szép Róza - A hét asszonya című előadás, a vendégjátéknak azért örülünk nagyon, mert csupán néhányszor ment a Nemzeti Színház egy pici, eldugott színpadán, és már féltünk, hogy őszig kell várnunk, hogy lássuk, hogyan bújik Csákányi Eszter hat asszony bőrébe a Parti Nagy Lajos A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton című köteteinek novelláiból gyúrt monodrámában. A színésznőnek hat nőt kell megjelenítenie gyors átöltözésekkel. Az asszonyok között van sikeres üzletasszony, kézimunka-előrajzoló, fürdős jegyszedőnő, leszbikus fényképésznő, villamosvezetőnő, még színésznő is, akik mind egy presszó sarkában mesélik tragikomikus élettörténeteiket. A darabot Anger Zsolt, a tavalyi Filmszemle közönségdíjas A nyomozó-jának morc boncmestere rendezte. Június 30-án játsszák.

Kedvencem a villamosvezetőnő volt, ezt feltétlen olvassa el, akinek van ideje, a 153-as fejezetben, mert nagyon vicces! (Ha valaki el akarná olvasni, http://www.startlap.hu/web/?q=%22A+fagyott+kutya+l%C3%A1ba%22 letölthető, az utolsó előtti címszónál.) Innen szedtem a "lehető legtipikusabb egyedülnevelő" kifejezést, s mennyire jellemző, hogy ennek az egyedülálló villamosvezetőnőnek Richárdka nevű gyermeke van. :-) Bocsánat!]