2008. július 22., kedd

Pilisszentiván - Telek

Amikor tesómmal Nyergesújfalura mentünk a Teddy Bear együttes koncertjére, néhány pilisi falun keresztül vitt az út. Elámultunk ennyi szépségen! Eszembe jutott egy gimnáziumi barátnőm, aki Pilisszentivánról költözött Nagytéténybe és az is, hogy mennyire vágyott vissza ide a Pilisbe (nem csodálom). Aztán az is eszembe jutott, hogy Kun Marcsi kolléganőm is itt lakik valahol, hát mindjárt következő hétfőn megkérdeztem, melyik faluban él? tud-e eladó házat? nyaralót? milyen a falu? és hát ő is nagy-nagy szeretettel beszélt Pilisszentivánról. Mindjárt meg is hívott magukhoz szombatra, hogy nézzünk körül, anyukája rengeteg eladó házat tud!

Tesóm nagyon rendes volt, eljött velem, sőt az ő kocsijával mentünk, úgyhogy a benzinköltséget már megint megúsztam... Marcsiék nagy szeretettel fogadtak minket, anyukája azonnal lelkesen megmutatta a saját házukat, mert az is eladó, aztán kiderült anyukájáról, hogy főállásban boszi, másodállásban ingatlanközvetítő, aki 84 eladó házat tud, és az élet minden területéről úgy lehet vele azonnal beszélgetni, mintha 20 éve ismerném.

Bejártuk Pilisszentiván mindkét nyaralóövezetét, és végül találtunk egy telket, amin egy bácsi a szőlőt művelte, tőle megkérdezte Marcsi anyukája, nem tud-e eladó házat. A bácsi nevetve mondta, hogy dehogynem, az övé eladó. Rögtön be is hívott, megmutatott mindent. Ingatlanközvetítőm feltette profi keresztkérdéseit, amik nekem eszembe se jutnának, úgymint hány tulajdonosa van a teleknek, mekkora házra van építési engedély stb. stb., majd azonnal közölte a bácsival, hogy barátnője (én) máris döntött, megvesszük a telket, de még nincs együtt az ötmillió, úgyhogy várjon legyen szíves. (Hihetetlen agilis boszi, mindig vinni fogom magammal telekvásárláskor!)

Tesóm persze igyekezett a háttérbe húzódni, néha hátrapillantottam, hogy miért maradt le, de úgy tett, mintha egy bogarat söpörne le a bokájáról, vagy egy fűszálat szedne ki a szandáljából, demonstrálva, hogy ő bizony nem fog dönteni, sőt az egész ügy távol áll tőle, csak az én kedvemért van itt.

A telken egy kis vityilló van, azt hiszem használhatatlan. Na persze nem a cseréptetős, hanem másik itt előrébb:


Rengeteg fa van rajta, két diófa, cseresznye, meggy, a sárgabarck sajnos ki van száradva, szőlő, szilva (a képen a szomszéd háza és előtérben a szilvafa, rajta néhány szem szilva, de a szilvák nem látszanak sajnos, talán kinagyítva igen. A kerítés mellett a szőlő):


A telek 980 négyzetméter, a fölső része 25 lépés széles, alul csak kábé 5 lépés, tehát eléggé elkeskenyedik (emiatt nem tetszik unokatesómnak). A sárga kerítés a telek hosszát mutatja! Szemben a Zsíros-hegy. Milyen a kilátás???


Egy nagy hibája van, ami visszarettenthet a vásárlástól, hogy egy iszonyú nagy villanyoszlop van a telek fölső sarkában, mindjárt a kerítés mellett. Félek ezektől a szaroktól, nagyon egészségtelenek. Bár a bácsi 86 éves, semmi baja...

Búcsúzáskor Marcsi apukájától kaptunk két óriási, gyönyörű tököt, amit ő termelt. Az egyiket már megcsinálta tesóm rántott töknek, a másikból rakott tök lesz, amihez Marcsi anyukájától receptet is kaptunk. Ha elkészült, természetesen megmutatom!

11 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon fini volt a rántott tök, pedig én aszittem h utálom a tököt!!:)
mostmár kíváncsi vagyok a rakott formára is:)

Andi írta...

Arra én is! :-))

Névtelen írta...

enyém lett a nagyobb... véletlenül... :)

Andi írta...

Mint mindig... Semmi különös.

Névtelen írta...

mondok véletlenül azt pucoltam meg... :)

Andi írta...

Peeeerszeee! Mindig valahogy véletlenül tied a nagyobb... Még születésünkkor is te voltál a nagyobb. Hacsak nem kevertek minket össze :-)))))))) Mer' akkor én voltam a nagyobb.

Névtelen írta...

hacsak... most is te vagy a nagyobb! boc

Névtelen írta...

hacsak... most is te vagy a nagyobb! boc

Andi írta...

Piri :-)
De mé kell ezt kétszer mondani?

Névtelen írta...

nem én voltam! mondok nem én voltam!

Andi írta...

:-))))))))