Mézeskalács

Sok minden elmaradhat, de mézeskalácsnak lennie kell. Próbálkoztam a svéd változattal is, de az a családnak nem jött be (pedig nagyon finom!!!), maradunk a hagyományosnál :) Míg kicsik voltak a gyerekek, remekül össze lehetett maszatolni az egész konyhát a ragacsos mázakkal, hát, sajnos, ennek már vége, legfeljebb a macskával kell vitatkozni, hogy akkor sem jöhet fel a konyhaasztalra, ha mézesgyártás folyik. Vasárnap némi (nagy) gyermeki segítséggel megsütöttem 2 kiló lisztből a figurákat (okultam az eltűnt linzereken, ezt most rögtön négy adaggal kezdtem), azóta várják szegények, hogy ruhácskát kapjanak. Tegnap végre jutott rájuk némi idő. A fenti gyönyörűségeket Rebeka csinálta, szerintem nagyon csinosak:)

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 25 dkg méz
- késhegynyi szódabikarbóna
- 5 dkg vaj
- 1 egész tojás
- 1 (vagy csak fél, ahogy szeretitek) zacskó mézeskalács-fűszerkeverék, csipet só

A mézet és a vajat összemelegítem egy kis lábaskában, hogy jól összeolvadjanak. Ha már kicsit kihűlt az elegy, akkor gyúródeszkán (konyhapulton :)) összegyúrom a többi hozzávalóval. Folpackba csomagolva hagyni kell pihenni a tésztát, akár több napig is, nem kell betenni a hűtőbe sem, elácsorog a konyha egyik sarkában.
Ha eljön a sütés ideje, kicsit lisztezett deszkán kinyújtom, olyan 2 mm vastagra (kicsit meg fog emelkedni), különféle formákkal kiszaggatom (ebből szeretjük a nagy formákat is, mert könnyebb díszíteni). Sütőpapírral bélelt sütőlapra pakolom őket, és mehetnek is a 180 fokos sütőbe. Nagyon gyorsan megsülnek (10 perc, talán), figyelni kell. Még forrón érdemes átrakni valami sík területre, ekkor még hajlékonyak, óvatosan kell velük bánni. Ahogy hűlnek, egyre keményebbek lesznek. Nálunk a kőkemény változatot szeretik, szóval én nem szoktam puhítani külön, és nem is azért sütöm meg viszonylag korán, hogy megpuhuljon karácsonyra (inkább azért, hogy egész advent alatt legyen ilyen finom illat, és ilyen finom rágcsálnivaló). De aki puhán szeretné, az pakolja dobozba almával, de legalábbis tartsa páradús helyen (olvasmányélmény, nem saját tapasztalat).
A hagyományos díszítése a tojásfehérjés cukormáz. Ehhez össze kell keverni egy tojásfehérjét nagyon sok porcukorral (15-20 dkg). Fontos, hogy ne a bolti porcukrot használjuk, hanem kristálycukrot daráljunk le kávédarálóval nagyon finomra. Ezzel sokkal könnyebb lesz a díszítés. Egy jó erős zacskóba kell beletölteni a mázat, icipici lyukat vágni az egyik sarkán (ha túl nagy, akkor át kell költöztetni a ragacsot egy új zacskóba!), és ezzel kell rajzolgatni a sütikre. Ha jó az arány, akkor nagyon gyorsan megszárad a díszítés is.