Veronai zellerkrémleves

Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy Rómeó és/vagy Júlia szerette-e ezt a levest - és azért nevezték el veronainak - de azt igen, hogy tesómnak nagy kedvence. Ezért apu egy héten belül másodszorra is nekiállt megfőzni és a megbízásom alapján fotókat készíteni a folyamatról. Annyira lelkes volt, hogy csinált vagy 25 képet! Minden alkotóelemet megörökített, minden mozzanatot lefotózott. Alig tudtam kiválasztani, melyik párat rakjam fel. :) Nekem is jól jönne olyan profi Photoshop kezelő emberke mint amilyen Andiék Mazsija!


Végül tesóm átküldött pár képet és a receptet is, ami eredetileg Lajos Mari-Hemző Károly 99 leves 33 színes ételfotóval című könyvéből való.

Hozzávalók:
- 500 g zellergumó,

- 2-3 szál zellerzöldje,

- 1 kisebb póréhagyma (csak a fehér része),

- 150 g sárgarépa,

- 1 l csont- vagy húsleves (esetleg kockából),

- 50 g parmezán jellegű reszelt sajt,

- 1 tojássárgája,

- 1,5 dl tejszín,

- 1 kis csokor petrezselyem,

- só,

- bors,

- diónyi vaj

Betétnek: vajban pirított zsemlekocka

A megtisztított, karikára vágott póréhagymát a vajban puhára pároljuk, rádobjuk a megtisztított, vékony csíkokra vágott sárgarépát és zellert, néhány percig erős tűzön pirítjuk, felöntjük a húslevessel, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt, mérsékelt tűzön vajpuhára főzzük. Ezután áttörjük vagy összeturmixoljuk, még egyszer felforraljuk. A tojássárgákat, a sajtot és a tejszínt habosra kikeverjük, és a tűzről lehúzott levesben gyors mozdulatokkal eldolgozzuk. Forralni már nem szabad!

Vajon pirított zsemlekockát kínálunk hozzá. Csak forrón vagy jól behűtve az igazi.

A zsemlék felkockázása anyu feladata. :) Én egyébként imádom a kis kockákat elrágcsálni csak úgy magában is. Nem nagyon szokott megmaradni sem a levesből sem a levesbetétből.

A tojássárgáják ellenére - ami nekem nagy ellenségem - én is szeretem ezt a levest. Nagyon laktató!