Évek óta készülök rá, hogy káposztával töltött almapaprikát is teszek el télire, mert ez a fiam kedvence. Piacon szoktam neki venni nagy ritkán, de a piacos savanyúságokkal az a bajom, hogy egyenízük van, és nem tudom, mennyi vegyszert használnak hozzá. Gyanítom, sokat.
Mindig nagy macerának képzeltem ennek a savanyúságnak az eltevését, és meg kell mondjam őszintén, az is. Én ugyan a töltögetésről gondoltam, hogy megvisel majd, de nem azzal van a fő probléma, hanem hogy sok kis munkafolyamat van, sok időt kell rászánni az üvegek mosogatásától kezdve a káposzta lereszelésén és órákig sóban pihentetésén keresztül a paprikák kimagozásáig - rámegy az egész nap. Most, hogy van időm rá, belevágtam mégis egy kisebb kísérleti adag elkészítésébe, de a végső döntést, hogy fogok-e ilyet még csinálni, csak 1-2 hónap múlva tudom meghozni, amikor az első kóstolásnál kiderül, milyen lett.
Sajnos nincsen ősi házi receptem, ezért Erdélyi Lajosné dr. Rakjunk el télire szakácskönyvéből néztem ki a receptet. Itt nem írják le pontosan, mennyi paprikához mennyi káposzta és mennyi felöntőlé kell, ezért most ez is a kísérlet része volt. Én 2,5 kiló almapaprikát vettem, és a káposzta lereszelés után 1,5 kiló lett, ami nagyon kevésnek bizonyult. Ezért írom majd a hozzávalókhoz, hogy a paprika és a káposzta mennyisége egyenlő legyen, bár szerintem ha több a káposzta, azt is bele lehet gyömöszölni a paprikák belsejébe.
Sajnos nincsen ősi házi receptem, ezért Erdélyi Lajosné dr. Rakjunk el télire szakácskönyvéből néztem ki a receptet. Itt nem írják le pontosan, mennyi paprikához mennyi káposzta és mennyi felöntőlé kell, ezért most ez is a kísérlet része volt. Én 2,5 kiló almapaprikát vettem, és a káposzta lereszelés után 1,5 kiló lett, ami nagyon kevésnek bizonyult. Ezért írom majd a hozzávalókhoz, hogy a paprika és a káposzta mennyisége egyenlő legyen, bár szerintem ha több a káposzta, azt is bele lehet gyömöszölni a paprikák belsejébe.
Hozzávalók:
- 2,5 kg almapaprika
- 2,5 kg káposzta (lereszelve mérve)
- a káposztához kilogrammonként 2 dkg só
Felöntőlé 1 adaghoz, valamint zárójelben jelezve ehhez a mennyiséghez (ötszörös adag):
- 8 dl víz (4 l víz)
- 2 dkg cukor (10 dkg cukor)
- 2 dkg só (10 dkg cukor)
- 1 g szalicil - ezt kihagytam
- 1,25 dl 20%-os ecet (6,25 dl 20%-os ecet) - 10%-os ecetből a duplája
- esetleg bors, mustármag, koriandermag
A káposztát lereszeltem, kilogrammonként 2 dkg sóval rétegenként beszórtam. A sóba kellene keverni a szalicilt, de ezt kihagytam. (Borként szívesen tettem volna bele egy picit, hogy a káposzta szép fehér maradjon, de az a tesómnál maradt, ezért az sincs benne.) A káposztát a sóval 3 órán keresztül békén hagytam. A könyv azt írja, hogy kellemes ízt ad a készítménynek, ha a káposztába egy kevés őrölt borsot, őrölt mustárt és koriandert is keverünk, de én ezt se tettem, mert nem akartam, hogy elszíneződjön a káposzta. Szívesen tettem volna a felöntőlébe viszont ezeket a fűszereket, de itthon nem találtam, a boltban meg nem kaptam.
Elkészítettem a felöntőlevet, első nekifutásra ötszörös adagot: 4 liter vízhez 10 dkg cukrot, 10 dkg sót, pár szem borsot adtam, és az egészet felforraltam, majd félretettem hűlni. Amikor kihűlt, de lehet a forrás végén is, hozzáadtam az ecetet. Én 10%-os ecetet használtam, hogy minél több legyen a felöntőlé, és most látom, hogy ezzel elszámoltam magam, kicsit kevesebbet tettem bele, mint kellett volna.
A paprikákat egyenként megmostam, félretettem száradni. Amikor újra nekifogtam, kivágtam a magházukat, ki is ütögettem a magokat a belsejéből. (Ez volt a legrosszabb feladat.) A káposztát jól kinyomkodtam, és szorosan a paprikába töltöttem. Töltögetéskor még elég sok lét ki lehet belőlük nyomni. (Ez a feladat elég élvezhető volt.) Sajnos nekem kevesebb volt a káposztám, ezért nem jutott minden paprikába, de azt megállapíthatom, hogy ennyi paprikából és káposztából 4 db 7 dl-es üveg lett tele.
A könyv azt írja, "felöntés után az üvegeket lazán elhelyezett, tenyérrel kissé benyomott kettős rétegű celofánnal zárjuk, mert ennél a terméknél is felléphet enyhe erjedés". Hát köszi. Én a szokásos módon lezártam (folpackot tettem a tető alá, hogy az ne rozsdásodjon, és most kivételesen szalicilt szórtam a folpack és a fedő közé), és azóta szem előtt tartom egy tálcán, nehogy már a kamraszekrényt folyassa össze az ecetes-cukros lével. És valóban kicsi lé még mindig van alattuk, pedig már több, mint egy hete figyelem a folyamatot. Remélem egyszer abbahagyja, és tehetem őket a polcra.
Később tudok majd arról beszámolni, hogy milyen lett, ízlik-e ezzel a felöntőlével, meddig áll el tartósító nélkül, beszürkül-e a káposzta, meg minden ilyen fontos dologról.
Beszámoló itt olvasható, de aki nem akar odakattintani, annak ideírom, hogy tökéletes lett, nem romlott meg, kemény maradt a paprika és finom az íze!
Beszámoló itt olvasható, de aki nem akar odakattintani, annak ideírom, hogy tökéletes lett, nem romlott meg, kemény maradt a paprika és finom az íze!
6 megjegyzés:
Nagyon szeretem, férjem csak a káposztát belőle
hát, jó, hogy leírtad, mert legalább biztosan tudom, hogy SOHA nem fogok belevágni, annyira hosszadalmasnak tűnik. főleg az, hogy ott áll már egy hete, és csurgat maga alá. minden elismerésem. és várom a folytatást nagyon!
Na igen, én sem vállalnám be ezt a macerát. Inkább akkor maradok a bolti, vegyszeres ízűnél. :)
Anyukám is tett el idén káposztával töltött paprikát (sima paprika nem alma), és teljesen kétségbeesett, hogy egy ideig folyt belőle a lé. Ezek szerint ez normális? A blogba azért nem került fel, mert még nem bontottuk meg, nem kóstoltuk meg.
Úgy látszik, normális dolog ez a maga alá csurgatás.
Nehogymá' visszahőköljetek egy ilyen kis feladattól! :-)
Majdnem leírtam, amit Bea, de nem teszem.
Nagyon szépek lettek!!
vikinek nagyon ízlett és kér még!
Megjegyzés küldése