Zöldbabfőzelék

Jó kis kosztosom van, mindent felfalt amit a napokban főztem: a gyümölcslevest (Micike adagját is), a cukkínis tésztát és a töltött tököt, mindent! Nem akarom néven nevezni, ne kelljen szégyenkeznie, talán magára ismer... Ezért ma megint neki kellett állnom főzni egy újabb adag gyümölcslevest és megfőztem a zöldbabfőzeléket is. Sajnos ilyen hagyományos, rántással készülő ételekben nem vagyok túl jó, én csak azokat tudom tökéletesre készíteni, amiket senki nem ismer (mint például bulgur). Az azért fekszik nekem, mert arra nem tudnak a profik beszólni, hogy "ezt az ételt természetesen nem így kell készíteni..." (Nem, nem haragszom, csak fáj!:-) 

Na, akkor essünk neki! Majdnem 1 kg zöldbabot megmostam, két végét levágtam, ha kicsi rész még jött az oldalából, azt lehúztam, majd apróra felvágtam. Annyi sós vízbem, amennyi ellepte, megfőztem. Rántást készítettem (na ez a gyenge pontom), amibe kábé 3 evőkanál lisztet tettem, nem tudom milyen a zsemleszínű rántás, úgyhogy találomra kavargattam egy ideig, majd beletettem egy csokor apróra vágott petrezselymet és két gerezd zúzott fokhagymát. Ezzel már éppen csak megkevertem, megszórtam pirospaprikával, felengedtem hideg vízzel és belezúdítottam a főzelékes lábosba. Elég híg lett, úgyhogy a tejfölbe még kevertem egy kanál lisztet. A végén pici cukorral, pici ecettel tettem pikánssá. A fiam nagyon rendes volt, megevett belőle egy tányérral és még él! Ezen persze csak ő csodálkozik. Ja és sokat segített a főzelékíz elnyomásában az alábbi képen látható torony. Nagyon gonosz vagyok, nem így volt, még azt is mondta, hogy nem rossz.