Paradicsomos, fokhagymás, szardellás tészta

Valamilyen tésztát akartam ma főzni magamnak (Tomának volt más kaja), és úgy indult, hogy most a brokkolis tésztát csinálom meg. De nem igazán tudtam gondolatban elszakadni a piros színű tésztától, a brokkolist meg tejszínnel és sajttal készítem, így hát hazafelé jövet beugrott, hogy ehhez majdnem minden van itthon.

A Stahl Gyors olasz tésztákban benne van Fussili puttanesca módra címmel, de láttam jár Jamie-ben, és sok más olasz kajás oldalon (Spagetti alla puttanesca) sokféle másmilyen tésztával is. Lényege a szardellapaszta (vagy szardella), a kapribogyó és az olajbogyó. Na most nekem ezekből csak kapribogyó és olajbogyó nem volt itthon, úgyhogy szerintem ez a tészta nem "puttanesca módra" van, de azért nagyon finom.

4 szál felkarikázott újhagymát olivaolajon puhára pároltam, rádobtam a fokhagymát és mivel romlófélben lévő finom, hajszálvéknyora szeletelt füstölt sonkát is találtam a hűtőben, felcsíkozás után azt is belehajítottam a serpenyőbe. Ráöntötem kábé fél liter házi paradicsomlét, nyomtam bele szardellapasztát másfél evőkanállal, megszórtam morzsolt oregánóval, hangyányi (bocs) csilivel, sóval, borssal, kicsit még összerotyogtattam és a mártás már kész is volt. Csavart tésztát (fussilit) főztem hozzá, ügyesen összekevertem, megszórtam szárított petrezselyemmel, reszelt parmezánnal és kész is. Nagyon gyors, nagyon finom.

Stahl egyébként megmagyarázza, hogy a puttanesca módra azt jelenti: örömlányok módjára. Azt írja, egyik elképzelés szerint azért hívják így ezt a tésztát, mert olyan gyorsan össze lehet dobni, hogy akár abba a néhány percbe is belefér, amely két kuncsaft közt eltelik. A másik magyarázat szerint pedig azért, mert a hozzávalók, legalábbis Olaszországban, minden utcasarkon kaphatók. Hát én nem tudom, annyi biztos, hogy nekem még sohasem volt meg itthon minden hozzávaló, valami mindig kimaradt :-). A kuncsaftokat meg már réges rég elüldöztem a közelemből.