Túrós táska

Bableves után az igazi.
Körül-belül húsz éve tervezem, hogy egyszer csinálok olyan igazi élesztős-vajas-hajtogatott tésztát, amivel tökéletes péksütiket lehetne gyártani, de valahogy mindig egyre csak odébbtolom, mindenféle időhiányokra hivatkozva. Nem is értem magamat.
Hát szóval, ez megint nem az lett, csak valami egyszerűbb utánzat, de azért ez sem lett rossz.

Hozzávalók a tésztához:
- egy adag a kedvenc kelt tésztámból, de vaj nélkül
- 125 gramm szobahőmérsékletű vaj
Hozzávalók a töltelékhez:
- fél kg tehéntúró (rendes túró, a lidles krémtúró itt nem jó, mert nagyon folyós)
- 1 zacsi vaníliáscukor
- valamennyi porcukor, ízlés szerint
- 2 evőkanál gríz (vagy keményítő)
- 1 nagy tojás

A kenyérsütőgéppel megdagasztattam a tésztát, olyan nem túl lágyra. Amikor megkelt, szép nagy téglalapra kinyújtottam, megkentem a vajjal, és szépen összehajtogattam. Hagytam a deszkán pihenni, és néha, amikor arra jártam, hajtogattam rajta.
Aztán kinyújtottam megint egy szép nagy téglalapra, felkockáztam, és szépen rátöltögettem az időközben összekevert túrótölteléket, és ügyesen ráhajtottam és összecsippentettem a sarkait, mint ahogy egy rendes túróstasinál illik. Hagytam még pihenni egy fél órácskát, és előmelegített sütőben 220 fokon szép pirosra sütöttem a tetejét, és némileg feketére az alját (szerintem ezt te ne tedd, nem használt neki).

És a bónuszkép azoknak, akiknek volt türelme kivárni a képfeltételt. A képen a nagy fekete cicánk (igen, ez még nem Tomcica, de nemsokára ő is ekkora lesz :)) látható a legújabb hasmelegítőjével. Hiába, itt az ősz.