Hát végül én is kaptam Pécsről gyönyörű sárga cukkinit, nagyon köszönöm! Fantasztikusan néz ki! Türelmetlenül vártam már, hogy megsüthessem belőle magamnak az egyik kedvenc cukkinikajámat. Még sosem sütöttem sárga cukkinit, kíváncsian vártam az eredményt, hogy milyen íze lesz. Nagyon finom volt, én nem éreztem semmilyen különbséget, gondolom, nincs is :-).
A korrektorsuliban volt egy vega osztálytársnőm Judit, aki nagyon szeretett főzni, mindig kértem, hogy írjon nekem recepteket, mert akkoriban (is) új ízekre vágytam. A szünetekben szorgalmasan körmöltük is a reciket, így a tanítás végére, este nyolcra már mindketten (és a körülöttünk ülők is), majdnem éhen haltunk. Nagyon szeretem a kajáit, de ezt különösen, mert amilyen finom, olyan egyszerű és gyors! Éppen ezért egyedülálló nőknek nagyon ajánlom, főleg randi előtt, mert nincs rajta se hagyma, se fokhagyma. :-) Én akkoriban készítettem ezt igen gyakran, amikor a fiam lázadó korszakát élte és kevés időt töltött itthon.
A cukkinit vastagabb karikákra vágom, egy sütőlemezre vagy tepsibe szorosan egymás mellé fektetem őket. Megsózom, megborsozom (lehet más fűszerrel is próbálkozni), majd egy kiskanál tejfölt, végül egy jó nagy csipet reszelt sajtot teszek minden egyes cukkinikarikára. A sütőben alacsony hőfokon (100-120 fok) sütöm, amíg ilyen szép piros lesz, de a sajt még nem kemény. Aki szereti, tehet rá füstült sajtot, gondolom úgy is finom!
Krumplipürével, tejfölös uborkasalátával (amit randi esetén valami mással kell helyettesíteni) isteni! Nekem most tegnapról maradt egy kis paradicsomos, petrezselymes bulgurom, azzal ettem.
Toma természetesen hamburgert vacsorázott, szerencsére az is maradék volt tegnapról, így ma elég gyorsan túlvoltam a főzésen.
3 megjegyzés:
ez baromi jól hangzik, még a héten kipróbálom!
nekem meg már kikéne :), de ha egyszer erre vetemednék dokumentálni fogom :)
Istenem segebaga! ha kipróbálod, kérlek-kérlek fotózz és ünnepi kiadásként feltesszük a blogba!
Megjegyzés küldése