2009. január 21., szerda

Rakott káposzta Zsuzsi módra


Ma kolléganőm csodás rakott káposztáját és fantasztikusan gömbölyű vörös-fehér cicáját, Safit csodálhatjuk meg. Nem győzök betelni ezzel a képpel!


Szinte csak emiatt a kép miatt kértem el a rakott káposzta receptjét, mert mindenképpen szerepeltetni akartam Safit a blogban. Zsuzsi viszont volt olyan rendes, hogy még a receptet is leírta nekünk. Egyszerűen profi!


Rakott káposzta, kelkáposzta nélkül

Bizony mondom én néktek, ennek a „saját receptnek” a története, a régmúltra nyúlik vissza: valószínűleg, egy kósza pillanatomban történhetett, hogy valamilyen kelkáposztát nem nélkülözhető ételt készíthettem, amikor is kiderült számomra, hogy gyermekeim nem szeretik a kelkáposztát; én viszont szeretem a rakott káposztát!

Így lehetett, hogy magamtól kitaláltam, a kelkáposztát savanyú káposztával helyettesítem. Gondoltam, olyan nagyon nem foghatok mellé az ízek összeválogatásával; és azóta is így csinálom. Később derült ki számomra - valószínűleg egy szakácskönyv olvasásakor-, hogy ez egy valós étel, a megnevezése, kolozsvári káposzta.

És ahogy én csinálom: egy normálméretű tepsiben gondolkodva, valamivel több, mint 1 kg savanyú káposztából [adódhat ez abból, hogy a legtöbbször a hentes megkérdezte, kicsivel több lett, maradhat ? – ismerős, nem?:-)], ½ kg darált húsból, kb. 3 dl-es bögrényi rizsből, és több mint 2 dl tejfölből készítem.

A káposztát előbb megkóstolom, nem nagyon sós vagy savanyú-e. Ha igen, csak akkor öblítem át szitán, egyébként nem. A savanyú káposztát beleteszem egy méretes fazékba, öntök alá egy kis vizet, és szórók rá egy kis őrölt köménymagot. (Ezt szinte minden ételbe, húsra, levesbe is teszek.) Kicsit megpárolom a káposztát, hogy a keménysége kicsit „megtörjön”. Közben a darált húst, mintha pörköltöt csinálnék, ugyanúgy készítem el, fűszerezem. Amíg több időt szántam a főzésre, addig külön főztem a rizst a pörkölttől (és külön is rétegeztem a tepsiben); mostanában, ha már elkezdett főni a darált hús, kicsivel később a rizst is ráöntöm, és így a húst és a rizst együtt főzöm (a képen „ilyen” látható).


Ez a mennyiség 3 réteg káposztát és 2 húsos-rizses sort eredményez. A rétegek közé teszek még kolbászkarikákat, ha szükséges, olajat is öntök rá egy kicsit. A sorokat meg lehet locsolni tejjel hígított tejföllel is. A tetejére, az utolsó káposztarétegre sűrűbb tejfölt kenek, tetejére még kolbászkarikákat vagy vékony szalonnacsíkokat teszek (ha van otthon).
150-180 fokos sütőben, szép „sárgára barnultra” sütöm.

Nálunk, az esetek többségében, „asztali dekorációként”, pontosabban pult „dekorációként” - mert az asztalra azért már mégsem engedjük fel -, Safi cicánk szolgál, mivel minden ízletes falat mellett jól mutat. Köszönhető a jó szimatának :-) Bár a fotókon a sajttal töltött pulykahúst és a rizst „felügyeli”; valószínűleg a rakott káposztát épp átaludhatta :-)

10 megjegyzés:

csincsilla írta...

annyira édes!! gyönyörű és egészségesen kíváncsi! a káposzta is jól hangzik:)

Névtelen írta...

Tök jó kaja! De a tikos hozzávalót (macskát) hozzá, mellé előtte vagy közbe kell megenni?

Andi írta...

Majd a gazdája megválaszolja ezt a kérdést :-)

csincsilla írta...

juuuuuuuuuuuuuuuj!!! kannibál!

Névtelen írta...

de hát fel volt kínálva??? szerepelt a terítéken!

Andi írta...

Mint néző... :-)

Névtelen írta...

a csincsillák ne kannibálozzanak, mert őkis eddig minden házi állatot fel akartak falni (poczak,toma2 és ha jól emlékszem talán orit vagy pamacsot is...)
nem említve a mazsolákat.....:D

csincsilla írta...

éreztem, hogy nem kéne kötekedjek a klánnal:)

Névtelen írta...

Vigyázz Csincsilla, mert túlerőben vannak :). Ez a Safranek egy tömör-gyönyör. Szerintem meg a macsekba töltörr káposzta a tuti!

Névtelen írta...

vagy kutyába....:D