Tejkaramellás almatorta

Mint már említettem, mostanában nagyon rákattantam Jamie egyik szakácskönyvére, a Jamie vacsoráira. Nagyon sok receptet jelöltem be magamnak, és ez az almatorta volt az, amelyiket ezen a hétvégén Borin akartam kipróbálni. Tudom, hogy ő nagyon szereti az almás sütiket és a karamellt is, így hát igazán ideálisnak gondoltam ezt a sütit a találkozónkra. Csak a tejkaramella okozott némi fejtörést, mert az eredeti, Jamie-féle verzióról Éva lebeszélt. Az alábbiak közül lehet választani a torta elkészítésekor:

1. Jamie-féle tejkaramella (292. oldal):

Éppen úgy készül, mint Éva Marlenkáján a karamell: 2 db 400 g-os konzerv sűrített tejet lezárt állapotban egy mély lábosban annyi vízben, amennyi majdnem ellepi fel kell forralni, majd fedő alatt mésékelt lángon 3 órán keresztül főzni. Erről a verzióról Éva lebeszélt.

2. Karamell szósz valahonnan az internetről:

25 dk cukorból és pár evőkanálnyi vízből karamellt kell csinálni, majd amikor szép színe lesz, hozzá kell önteni 1,5 dl tejszínt, végül 5 dkg vajat darabkákban hozzákeverni, pár percig forrni hagyni. Ezt elvetettem a 25 deka cukor miatt.

3. Stahl-féle karamellás öntet (Zöld könyv, 75. oldal):

Az apróra vágott 20 deka Boci tejkaramella-cukorkát egy kisebb lábosba kell szórni, hozzáadni 20 deka vajat, ráönteni 2 deci tejszínt és 2 evőkanál Amaretto vagy valamilyen más mandulalikőrt és lassú tűzön kevergetve pár perc alatt selymesen sűrűre össze kell olvasztani a karamellamártást. Ezt megint elvetettem, mert éppen az agyonvegyszerezett bolti édességeket szeretném elkerülni, a tejkaramellában pedig biztosan van néhány féle valami. Végső esetben azonban ezt választottam volna.

4. De ekkor jött Lila Füge tejkaramellás pudingja, ami végül elnyerte a tetszésemet. Emlékszem ugyanis, hogy egyszer már próbálkoztam a cukor karamellizálásával és valamilyen folyadékkal felöntésével, de súlyos kudarc lett a végeredmény: annak ellenére, hogy a recept azt ígérte, hogy a folyadékkal felöntéskor megkeményedett karamell vissza fog olvadni a tejbe/tejszínbe, nekem természetesen kőkemény karamelldarabkák úszkáltak a folyadék felszínén soha többé fel nem olvadva - mehetett a kukába az egész. Nem akartam most kockáztatni.

De más, aki kipróbálja majd ezt a receptet, kedvére választhat ezek közül a karamellák közül (is), szerintem bármelyikkel finom lesz!

Hozzávalók a tejkaramellához:

- 15 dkg barna nádcukor

- 2 púpos ek kukoricakeményítő (nekem most csak kukoricalisztem volt itthon, azt használtam)

- 2,5 dl tej

- 4 dl főzőtejszín

- 2 ek vaj apró darabokban

A tej és a tejszín aránya lehet bármilyen. Nekem most ez volt szimpatikus.

A cukrot, a kukoricalisztet, a tejet és a tejszínt összekevertem, gyengéden forralni kezdtem, és addig kevergettem, amig kicsit be nem sűrűsödött. Besamell sűrűségűre szerettem volna, de türelmetlen voltam és hígabbra sikerült. A sűrítés végén lehúztam a lapról és hozzákevertem a 2 evőkanál vajat, ezután beleállítottam a forró lábost a hideg vízzel feltöltött mosogatóba, hogy gyorsabban hűljön a puding.

Hozzávalók a tésztához és a töltelékhez:

- 130 g vaj (szerintem szobahőmérsékletűre gondol Jamie, mivel azt lehet csak krémmé keverni)

- 100 g porcukor

- csipetnyi só

- 25 dkg liszt

- 1/2 citrom reszelt héja (ezt kihagytam)

- 2 tojássárgája

- 2 evőkanál hideg tej vagy víz

- valamilyen tejkaramella

- 3 közepes méretű alma

- 2 evőkanál porcukor (szerintem ez csak savanyú almánál kell(ett volna))

A vajat a porcukorral és a sóval krémmé kevertem a robotgépemmel, hozzágygyúrtam a lisztet és a két tojássárgáját. Amikor a keverék morzsás lett, hozzáadtam a hideg tejet. Ezután valahogyan nagy nehezen kibányásztam a tálból a tésztát, alaposan belisztezett folpackra halmoztam, ráhajtottam és hosszúkás alakúra formáztam. Betettem egy órára a hűtőbe.

Egy óra múlva kivettem, felszeleteltem és beborítottam a szeletekkel a 25 cm-es fodros tortaformámat (28 cm-es volt a receptben). Jól egymáshoz nyomkodtam a szeleteket, hogy mindenhol találkozzanak, még a peremére is ráhajtottam. Ezután betettem a mélyhűtőbe újabb egy órára.

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Meghámoztam és felszeleteltem az almákat, megforgattam minden szeletet a porcukorban. A tortalapot kivettem a fagyasztóból, megkentem a tejkaramellával, a tetejét beborítottam az almaszeletekkel és még a tetejére is öntöttem a maradék karamellából. Rettegve betettem a sütőbe, nehogy szétpattanjon a porcelán tortaformám, de nem lett semmi baj. 40 percig sütöttem a sütő alsó részén, így az alja finom ropogós lett. (Pitetésztához képest ez még nekem is ízlett.)

A tejkaramella sajnos még a sütés után sem lett elég szilárd halmazállapotú, így amikor kocsival vittem át Borihoz, minden fékezésnél és kanyarnál szépen kilöttyent egy-egy korty, ezáltal jól nyomon követhetővé vált, hogy jobbra, vagy balra kanyarodtam-e többször, illetve hányszor fékeztem... Nekem amúgy ez a süti megint kicsit túl édes lett, de Bori megevett belőle 2 szelettel, mert annyira nagyon rendes! :-)