2010. október 8., péntek

Májpástétom


Vettem a héten három dagi háztáji csirkét, ami isteni friss volt, mert aznap hajnalban vágták őket. A szabály megint ugyanaz volt: minden alkatrészét illik felhasználni. Az egyikből még aznap világ legjobb sült csirkéjét készítettem, a másikat egyben, a harmadikat darabokban tettem el a mélyhűtőbe. A lábakat és egyéb általam hasznosíthatatlannak ítélt részeket Zokni-kutyának tettem el, ez egy elég jó hasznosítás szerintem. Mivel én nem szeretem a májat, a fiam viszont mostanában rákapott a májkrémekre, eldöntöttem, hogy a májakból májpástétomot készítek neki.


Mutattam is Tomának, hogy ezekből fogok neked házi májkrémet készíteni, mire ő kifordult a konyhából és felmordult, hogy azért ezt nem kellett volna mondanom. Gondolkodtam a dolgon, és látom a tendenciát: a nagyanyám még tudott csirkét vágni, az én anyukám már nem, de simán kibelezett egyet, amit tévedésből, bontott csirke helyett vásároltam kamaszkoromban a piacon, én már lehet, hogy a kibelezést se tudnám megoldani, a fiam pedig rá se bír nézni a kajára, amiben felismerhető az állat, vagy annak valamelyik tartozéka, s majd az ő fia? Ő már biztosan speciálisan formázott és színezett műanyagot fog enni.


Kicsit elkanyarodtam, de most vissza a májkrémhez. Sok receptet átnéztem, és ahány recept, annyiféle hozzávalót találtam. Van, aki zsírral, más pedig vajjal készíti, találtam tejjel, tejszínnel, sherryvel vagy konyakkal ízesítettet, és a fűszerek is mind más és más volt: kakukkfű, bazsalikom, majoranna, zsálya, sőt olyat is találtam, amiben különböző gyümölcsök: ananász, alma, stb. volt. Húsz éve, amikor Fóton laktam, én is gyakran készítettem házi májkrémet, sok petrezselyemmel, mert ez nagy kedvencem volt, s a mai napig is az. Imádtam enni ezeket a pástétomokat ilyenkor késő ősszel, amikor már csak a kamrában, vagy az ablakpárkányon értek be a kertben féléretten leszedett paradicsomok (nem volt bolti), még most is emlékszem az ízére, bár arra már nem, hogyan készítettem.

Most ezek kerültek bele:

- három dagi csirke összes levágható hája
- ugyanennek a három dagi csirkének a mája
- 1 fej hagyma
- egy kávéskanál összetört fokhagyma
- 2 ágacska kakuffű
- só, bors, majorranna
- 2 kávéskanálnyi jó zsíros tejszín

A hájat kisütöttem, a Csincsillánál leírt módon, majd a zsír nagy részét kiöntöttem egy szép tálba, azt majd elhasználom valamikor főzéshez. A fennmaradó még puha töpörtyűt bennehagytam a lábosban egy kicsike zsírral, rátettem az apróra vágott hagymát és együtt pirítottam őket. Amikor a hagyma megpuhult, jöhetett az alaposan megtisztított, egyforma kicsi kockákra vágott csirkemáj. Együtt pirítottam a hagymával kábé 10 percig, rátettem az erkélyen szedett, felaprított kakukkfüvet, a fokhagymát, sóztam, borsoztam, végül átöntöttem az egészet az aprítógépbe. A kések simára és krémesre keverték a májat, miközben néha megkóstoltam. Két részletben hozzáadtam a tejszínt, még sóztam és borsoztam picit, amíg megfelelőnek nem találtam.


Finom pirított zsömlére kenve, friss paradicsommal és karikára vágott lilahagymával tálaltam. Amikor Vivi megtudta, miből készült a májkrém, kikerekedett a szeme. Jó, jó, értem én, a kifinomult ízlésüknek furcsa lehetett, hogy nincs benne bőrke, szalonna, ízfokozó, tartósító, színezőanyag és a többi borzalom. :-) Ennek ellenére mindet felfalták!


És íme az aznap hajnalban vágott és este megsütött, hihetetlenül finom, porhanyós húsú sült csirke. A recept Stahltól van, az első könyvéből. Onnan vettem, hogy a csirkének minden 50 dkg-ját 20 percig kell sütni (ezért ez most 80 perc), plusz még ráadás 30 perc, azaz összesen 110 perc (majdnem 2 óra) volt a sütési idő 200 fokon. Amikor elkészült, majdhogynem magától omlott le a hús a csontokról. A héten próbáltak meggyőzni arról, hogy meg lehet sütni egy kacsát 130-140 fokon 90 perc alatt, de én ezt nem tudom elképzelni.

9 megjegyzés:

Bianka írta...

Juj nagyon finom

Marcsi írta...

húúú de gusztaaaa. Egyszer egy ausztriai síelés alatt ettem házi májast, összehasonlíthatatlan a boltival. Irigylem Tomát még mindig:))

Hedvig írta...

Jaj, nagyon imádom az ilyeneket! Szép a tálka is, honnan való? Azért kérdezem, mert vágyaim netovábbja egy sorozat sütésálló kerámia felfújtforma, hátha láttál valami jót valahol.

Marcsi írta...

Hédi, az IKEÁ-ban sokféle van és nagyon jó árban.

csincsilla írta...

nagyon jól szórakoztam az egyedfejlődésen, köszi, egyébként én is pont ezt gondolom:)
és a májkrémet is ki fogom próbálni, ha nem eszik a gyerekek, akkor majd eszem én. régebben néha vettünk finom májast az MDF-piacon, a gyerekek nem ették meg, mert májíze volt (a bolti borzalmasakat szeretik/nék).

Hedvig írta...

Köszi, úgyis készülünk oda, kell pár apróság a kisszobába.

Andi írta...

Egy fő-fő apróság kell oda, semmi más! :-)

Hedvig írta...

Így van! Fiú lesz.

Andi írta...

Gratulálok!