Libazsírsütés nagyon kellemes mellékterméke. A módszert a nagynénémtől tanultam, nagyon finom, ropogós, de mégsem fogtörő tepertő lesz a végeredmény, annyira nem zsíros, hogy kenyér nélkül is el lehet ropogtatni.
Bőrös libaháj kell hozzá. Felkockázzuk, és annyi vizet öntünk rá, hogy alaposan ellepje. Fedő alatt pároljuk vagy egy órácskát, utána fedő nélkül zsírjára sütjük. Sokkal tovább tart, mint gondolná az ember. Akkor jó, amikor már szép barnáspirosak a kis tepertők. Akkor egy szűrőlapát segítségével kinyomkodjuk belőlük a maradék zsiradékot, és papírtörlőre szedjük. És nem eszünk belőle, amíg teljesen ki nem hűlt, mert félünk a hasfájástól.
4 megjegyzés:
Annyira de annyira finom volt, hogy kedvet kaptam hozzá, hogy elkészítsem! A zsírt majd hozom természetesen neked!
Én nem félek a hasfájástól, langyosan szeretem.
Meg akarsz ölni? Imádnám! Mikor ehetek én ilyen finomságot, frissen, illatozón.. jajj nekem! A boltban ilyen nem adnak..
Én sem félek a hasfájástól! :)
Mazsika, én sem :))))
Megjegyzés küldése