Csúsztatott palacsinta

Ha már gyertyát gyújtunk, mindig kell valami kis nasi, legalábbis nekem, ez ment a harmadikhoz. (Na, hát ilyesmik miatt nem jutok el a karácsonyi sütikhez:)) Régi történet, mármint ez a palacsinta, még talán a Horváth Ilonában olvastam róla először, de elég ritkán csinálom, nem is tudom, miért. Valamelyik vacsoracsatában (amit annyira szívesen néznék, ha akkor lenne, amikor meg is tudom nézni, meg ha éppen érdekelnek a szereplők, mindig is annyira, de annyira érdekelt, hogy ki mit főz és hogyan, szerintem ezért is kezdtem el gasztroblogokat olvasni, persze sokszor fogalmam sincs, hogy ki az a híres ember, aki főz, és sokszor unalmas, de néha meg nagyon izgi - például az Ágnes Vanilla teljesen elbűvölt -, mindenesetre a kereskedelmi tévékben nekem ez az egyik legnézhetőbb műsor, még a benne lévő reklámblokk is nagyon gusztusosan a közepén helyezkedik el, szóval békésen és kényelmesen kikerülhető, addig meg lehet etetni az állatokat, pl.), szóval valamelyik vacsoracsatában csinált valaki ilyet, sajnos, arra már nem emlékszem, hogy ki, meg a csinálós részt már nem is láttam, csak a tervezetet hallottam, és megtelepedett a fejemben a gondolat. Ez már a második, 3:4 a családi eredmény, szóval 75%-os az elfogadottsága, ez nálunk nem rossz. És nekem ízlik, és nálam a fakanál. Általában.
Látom közben, hogy másoknak is bejön, Mónika is ezt főzött a Torkos Kuckóban, kicsit más recept alapján, én sajnos, nem tehetek bele diót, akkor már csak 2:4 lenne a CSEM (családi elfogadottsági mutató).

Hozzávalók egy igazán nagy adaghoz:
- 6 tojás
- 6 púpos evőkanál liszt
- 2+8  evőkanál vaníliás porcukor
- csipet só
- 3-4 dl tej (sajnos, nem mértem, lehet, hogy kicsit több, lehet, hogy kevesebb)
- némi vaj a sütéshez

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjékből kemény habot verünk. A sárgájákat habosra keverjük 2 evőkanál cukorral, sóval, hozzákeverjük a lisztet és a tejet, sűrű palacsintatészta-állagot kell kapnunk. Utána óvatosan beleforgatjuk a habot, és kész is van a massza.
Nagy palacsintasütőt kikenek pici vajjal, felforrósítom, beleteszek olyan másfél merőkanálnyi masszát (elég sűrű, habos, nem terül könnyen), ropogósra sütöm az egyik oldalát, és átcsúsztatom (!!!) nagy tányérra, felül legyen a sületlen fele. Jöhet a következő, addig megszórom a kisültet egy szűk kanálnyi porcukorral. Stb. A legfelsőt úgy teszem rá, hogy a sült fele nézzen felfelé. Ebből az adagból 8-10 db palacsinta lesz, szóval nagyon haladós. Ha készen van, tortaszerűen szeleteljük, házi baracklekvárral (ha még találunk a kamrában) tálaljuk, langyosan a legfinomabb.
Nagyon gyorsan készen van, mivel vajon sütöm, nem büdösíti össze az egész lakást az égett olaj szaga.