Reszelt alma télire, alma- és körtevelő

Tésán az egy szem almafánkon hihetetlen mennyiségű alma van minden évben, tényleg kereskedelmi mennyiség. Sajnos, nem télálló, szóval amit nem sikerült másra rásózni, azt fel kell dolgozni.
Általában egész nyáron hordozom haza a különféle gyümölcsöket, és tömködöm velük tele a hatalmas fagyasztóládánkat, de azt hiszem, sokkal helyesebb lenne, ha legalább azoknál a gyümölcsöknél, amelyeknél ez megtehető, környezetbarát és energiatakarékos módon inkább üvegekben tartósítanék. Persze ezt egyrészt nem minden gyümölccsel lehet megtenni (eper, málna, ribizli, stb.), másrészt nem szeretnék sem több cukrot, sem több tartósítószert enni a nagy környezettudatosságomban. Szóval az idén többféle módon is próbálkoztam, érdeklődve várom, hogy mit kell majd kidobni, és mi az, ami remekül működik.
Az egyik ilyen vonal a gyümölcsvelő, ami végül is lekvár, cukor és minden egyéb cucc nélkül. Megpucoltam és feldaraboltam a gyümölcsöt, kicsi vízzel megpároltam, nem főztem ronggyá, csak megroggyantottam, és persze nem tettem hozzá se cukrot, se másféle édesítőt, se tartósítószert. Tűzforrón alaposan kimosott üvegekbe töltöttem, gyorsan rátekertem a tetejüket, és öt percre fejre állítottam őket. És biztos, ami biztos, így forrón, de már talpukra állítva újságpapírba burkoltam az üvegeket egyesével, és beágyaztam őket két napra az ágyneműtartóba (szárazdunszt a tisztes magyar neve). Csináltam ilyet körtéből is (szintén tésai, szintén rengeteg, és szintén nem áll el sokáig), meg almából is. És most érdeklődve várom, meddig állnak el. Mondjuk a körte biztos nem sokáig, mert a nagy részét már felfaltam, nagyon finom joghurtba, túrós desszertekhez, gyümölcssalátába, de csak úgy magában is, és olyan finom a körte, amiből készült, hogy semmiféle édesítőszer nem kell hozzá. Az almát még nem kóstoltam, mert csak most készült el.
Készült még az almából sok üveg reszelt alma, almásbélesekhez és rokonaikhoz. Az idén ezt is tartósítószer nélkül tettem el, remélem, nem romlik rám. A megpucolt almát lereszelem (próbálkoztam aprítógéppel, de nekem az a módszer a leggyorsabb, hogy meghámozom az almákat, de a magházukat nem emelem ki, hanem csak körbereszelem azokat a négyszögletes reszelő nagyobb lyukú oldalán. Persze, akinek monumentális aprítógépe van, lehet, hogy azzal jobban jár :), és egy hatalmas hibátlan zománcú vájdlingban - amit már nem is tudom, hogy melyik házunkban örököltünk - nem házunk van olyan sok, hanem emlékezetem kevés :) - kevés cukorral összekeverve állni hagyom néhány órácskát. A cukor mennyisége az almától függ, a tésai alma elég édes, szóval tényleg max. 5-10 dkg ment egy kiló reszelt almához. Azért kell lecukrozni, hogy szépen kiengedje a levét, nem baj, ha az állás közben megbarnul az alma, majd kicsit vissza fog fehéredni a dunsztolás alatt, az a kis maradék szín meg direkte jól áll neki.
Néhány óra múlva jön a legutálatosabb része az egésznek, alaposan ki kell nyomkodni belőle a levet, sokféleképpen szoktam próbálkozni, most egy gyömölcsmosó tálat kibéleltem egy konyharuhával, és ebben nyomkodtam ki az almát adagonként, egy krumplinyomó segítségével, ez elég haladós volt, de a helyzet változatlan maradt, utálatos pacsmagolás, és utána garantáltan lehet a konyhát is takarítani.
A kinyomkodott almát belegyömöckölöm az előre odakészített tiszta üvegekbe. Régebben anyukám úgy csinálta, hogy tett egy kis szalicilt a tetejére, és már mehetett is a kamrába. De nekem jobban tetszik az én módszerem, a szalicilt és társait elfelejtem, csak rácsavarom a kupakokat, és kigőzölöm az üvegeket. Fogok egy nagy fazekat, amiben elfér állítva néhány üveg (az enyimben speciel pont három darab), az aljára összegyűrt újságpapírt teszek, és beleállítom az újságpapírba csomagolt, gondosan lezárt üvegeket. Hideg vízzel teleengedem kb. az üvegek háromnegyed részéig. Felforralom az egész cuccot, és forrás után kb. 30 percig főzöm, fedő alatt, persze. Ez a vizes dunszt. Aztán elzárom a gázt, és hagyom őket ott kihűlni, aztán folytatom a többi üveggel.
Kíváncsi vagyok, eláll-e mindenki. Végül is, semmi okuk a romlásra, nem?

Update 2012. szeptember 18-án:
Nem is romlottak meg. Több évig is békésen elállnak, semmi bajuk. Arra kell figyelni, hogy az üveg tényleg tiszta legyen, a fedele is, és tűzforrón töltsük bele a gyümölcspépet. 

Kiegészítés 2012-ben mindehhez.