Csincsillától nagyon nehéz volt mindig receptet szerezni, egyszerűen csak annyit mondott: Mindenhol ez van!, vagy: Ez egy sima poharas süti!, vagy: Szokásos linzertésztából készült... Ez volt az egyik első sütije, aminek a viszonylag részletes receptjét kierőszakoltam tőle. Persze nem adta meg egyből a teljes recit, még sütés előtt 5 perccel felhívtam néhány kérdéssel, aztán még ő is visszahívott, hogy azt mondta-e, hogy a tetejére tejszín-tojás keverék kell (természetesen nem mondta), így hát sütöttem valamit ami végül persze nem hasonlított az ő sütijére, de finom lett. Le is írtam annak idején a receptet, ahogy akkor készítettem és most, amikor Csincsilla feltette almás rakottas sütijét, rögtön ráismertem, hogy ez Csincsilla-módra ugyanaz a süti. Nem tudom rajtam kívül bárki, aki tapasztalatlan Csincsilla recepjeiben, észrevette-e a hasonlóságot. :-)Hozzávalók a tésztához - szerintem (mert Csincsilla nem használ mérleget):
- 20 dkg liszt,
- 10 dkg vaj,
- 5 dkg porcukor,
- egy marék zabpehely (na ezt például annak idején nem is diktálta, csak a múltkori almás rakottas receptből jöttem rá, hogy mitől volt az a tészta olyan különleges, úgyhogy most tettem bele én is)
- 2-3 evőknál hideg víz
Az almatöltelékhez:
- 1-2 kiló alma
- cukor
- fahéj
- mogyoró
- tetszés szerint mogyoróhéj (Csincsilla mogyoróhéjat is tett a sütijébe, de aki nem szereti, nyugodtan elhagyhatja :-)))) Én ki szoktam hagyni belőle, eddig még soha sehol nem tudtam szerezni.)
A tetejére:
- 2 dl tejszín
- két tojás
A lisztet, a zabpelyhet és a porcukrot robotgéppel összekevertem, kis darabokban beledobáltam a vajat, majd mikor elég morzsás volt, 3 evőkanál hideg vizet tettem hozzá és tovább addig kevertem, amíg viszonylag össze nem állt a tészta. A kivajazott fodros tortaformába nyomkodtam, a tetejére kentem a pár nappal korábban elkészített párolt almát (sajnos nem lett elég édes), megszórtam aprított mogyoróval és a tetejére öntöttem a 2 tojással elkevert 2 deci tejszínt. Azt is mostanában tanultam Csincsilla receptjeiből, hogy villával megkapirgáltam a tetejét, hogy a szintek egy kicsit összekeveredjenek.
180 fokos sütőben sütöttem 40 percig úgy, hogy időnként, ha bepánikoltam, hogy túl sötét a teteje, letakartam fóliával, majd leszedtem róla, visszatettem, stb. Kicsit túlizgultam most ezt a sütit.
7 megjegyzés:
szép süti lett! :)
..és bittos nagyon finom is :)
aki eljön velem kirándulni a hétvégén, az kaphat sütit :-)
Andi, képzeld otthonhagytam a bekészített laptopot így nem tudunk forró-dróton lenni... De legalább nem a kocsiban vagy az ajót előtt maradt mint rémképeimben megjelent. Nem baj szorgosan fényképezek és leírok mindent amit csak tudok. Kirándulni eddig nem mi sem tudtunk mert szormorkás és kicsit esős idő van.
Szörnyű vagy! Hogy hagyhattad otthon???? :-)
Na mindegy, itt meg az a baj, hogy gyönyörűen süt a nap, vétek itthon tölteni az időt a tűzhely mellett vagy az ágyban...
Egyébként fel tudsz onnan is kapcsolódni msn-re, csak be kéne írnod a felhasználónevet meg a jelszót!
Fényképezz szorgalmasan, legalább azt nem hgytad otthon!
nagyon jól néz ki! én sajnos összetörtem a gyönyörű világoszöld fodros tortaformámat, és most félkarú vagyok épp miatta. a múltkor, miután beszéltünk, és némi emlékfoszlányokat ébresztettél a mogyoróshéjas sütiről, megcsináltam ennek egy változatát, hogy csak morzsát csináltam, és az leöntöttem egy kis tejjel, ez lett a tészta, és erre jött rá minden egyéb, mogyoró és héja helyett mandula, mert az volt, és nagyon fincsi lett, persze elfelejtettem lefényképezni.
Jaj neeee! Akkor lécci csináld meg még egyszer (és ha otthon unják, akkor hozhatsz is belőle) és fényképezd le! Most almát almával eszünk :-)))
Megjegyzés küldése