A hétvégén a fontos mezőgazdasági munkák miatt egyszerűn pörkölt volt, a pomázi szekció pulykát kapott tésztával, a szerencsésebb tésaiak marhát, kenyérrel. Még hétfőre is maradt egy emberes adag (vagy két kisebb adag :)) marhapörkölt, de nem hiszem, hogy bárkit rá tudtam volna venni a családból, hogy még hétfőn is pörköltet egyen. Na, ebből lett a rakott kel, amit elég ritkán csinálok, pedig mindnyájan szeretjük, de rémesen sokat kell mosogatni és pepecselni vele (persze nem annyit, mint egy muszakával, de nekem már ez is sok). Így viszont, hogy kész pörköltből csináltam, irtó gyorsan készen volt, és fél óra alatt el is tudtam mosogatni utána. Nagyon könnyen el lehet rontani, vagy száraz és nem megy le az ember torkán, vagy túl zsíros, és az egész tocsog a piros pörköltszaftban, hát nem is tudom, melyik a rosszabb. Teljesen véletlenszerű általában, hogy milyen lesz, ez most kivételesen egyszerűen tökéletessé sikeredett, könnyű és finom, mint a nem tudom, milyen édesség a tévében, talán, szóval inkább beírom, hátha amikor majd egy év múlva megint csinálok, akkor bekukkantok ide az arányokért. Persze azért nem vagyok túlzottan optimista.Hozzávalók:
- egy 70 dekás kis formás kelkáposzta
- 1,5 dl macikás rizs
- egy emberes adag maradék marhapörkölt (ennek hiányában úgy kb. 20-30 dekányi darált húsból pörkölt)
- egy szűk kis pohár tejföl.
Laskára vágtam a kelkáposztát, vizet forraltam egy nagy edényben, és amikor már forrt, beledobáltam a leveleket, és 2-3 percig főztem, utána leszűrtem. Közben a szokott módon megfőztem a rizst is. Llibazsírral kikentem egy cserépedényt, belepakoltam a lecsöpögtetett kelkáposztát, erre jött a rizs. A maradék pörköltbe brutális módon belenyomtam a botmixert, csinos krémet kaptam, ez jött a rizs tetejére. Villával kicsit összekevergettem a rétegeket, mert nem szeretem, ha nagyon elválnak az emeletek. A tetejét ügyesen megkentem a tejföllel, és mehetett is a sütőbe, amíg szépen meg nem pirult a teteje. Nagyon finom lett. Kivételesen.
9 megjegyzés:
Na végre a rakott kelt is felrakta valaki! Nekem SOHASEM sikerül, és imádom, úgyhogy ezt meg fogom csinálni lépésről lépésre. Csak ilyen gyönyörű cserépedényem nincs hozzá -> ez csak pici jelzés a családomnak!
csincsillaaaa! honnan szereztél ilyen cserépedényt??? gyorsaaaaan válaszolj!
nem tudom, a tamás vette valamikor, de még azt sem tudom, hogy hol, de szerintem semmi ok a sietségre, a szülinap már megvolt, nem? karácsony meg még messze.
...éééééééééééééhes vagyoooooooooooook!!!
Szegény segebaga! Először azt hittem, Mazsi bejegyzését olvasom... :-)
Csincsillának mindig a Tamás vesz minden fasza cuccot, ezt egyáltalán nem értem. Legutóbb amit megkérdeztem, az irha (téli)kabátja, ami iszonyúan jól néz ki, na azt is Tamás vette neki. Nincs véletlenül egy negyevenes tesója Tamásnak?
Azt a bizonyos irhát ezelőtt 8 évvel vettük a bernecebaráti szombat délelőtti piacon, már nem emlékszem, hogy egy ezer vagy kettő volt.
És van két testvére, az egyik még nőtlen, a tamásnál 7 évvel fiatalabb, szóljak neki az érdekedben? elég határozott véleménye van a női szerepekről :)
Pont ezt a típust komálom! legyen nálam fiatalabb és mondja meg, hogy melyik sarokban kussoljak miután felszolgáltam a vacsit! :-)
Ja és tartsam is el, persze! És koptassam le a fiamat. (A többi sérelmemet nem sorolom itt fel, mert nem elég a hely.)
nem értem, mit izélsz. tök jó, ha megmondják, hogy mit csinálj, nem? legalább nem kell rajta gondolkodni. a gyerekeket meg kifejezetten szereti :)
A gyerekeket mindegyik szereti, kivéve ha a párjának a (máshonnan származó) fiúgyereke. Na az az egy típus irritálja őket!
Igen, jó ha megmondják mit csináljak, de ha én mindig pont azt nem akarom csinálni, akkor mit csináljak? (Lécci ne mondd meg!)
Megjegyzés küldése