Aszalt paradicsomos-olajbogyós bagett

Ma váratlanul itthon maradtam több okból, ezeket most nem részletezem, hosszú lenne a felsorolás. Autóm szerelőnél van, gyalogosan kimozdulni pedig nincs kedvem, így tehát kipróbáltam ezt a receptet, mert már régóta várakozik a sorára. A recept Fahéj és Feta blogjáról van, de az írásból kitűnik, hogy ő is máshol találta, hát elnézést, hogy nem vázolom az egész családfát.

A tészta a szokásos kenyértészta:

- 50 dkg liszt

- 2 kk só

- 3 dl meleg víz

- 1/4 élesztő

- 3 ek szárított aprított paradicsom

- 3 ek aprított olajbogyó

Én kicsit kevesebb paradicsomot és olajbogyót használtam, mert holnap ez lesz Toma uzsonnája, és nem szeretném ha reklamálna! :-)

A hozzávalókat összekevertem, jó 20 percig dagasztottam a géppel, majd kiolajozott tálban, folpakkal letakarva 45 percig kelesztettem a radiátoron. A gyönyörűen megkelt tésztát még átgyúrtam és kétfelé vágtam:

A két cipóból két rudat formáztam és a melegedő sütő előtt - egy tiszta konyharuhával letakarva - újabb 30 percig kelesztettem. Amikor megint szépen megkeltek, néhány helyen bevagdostam a rudakat, majd megkentem kicsit felvizezett és sózott tojással. 200 fokon 30 percig sütöttem.

Amit ebből a receptből tanultam, hogy a sütőt először 230 fokra előmelegítettem és egy vízzel teli tepsit tettem az aljába, ami az egész sütés ideje alatt ott maradt. Amikor a tésztákat betoltam a forró sütőbe, azonnal 200 fokra vettem vissza a hőmérsékletet. Az eredmény: nagyon finom puha, mégis ropogós héj. És úgy láttam, a kenyérkék nagyon élvezték a szaunázást! Én pedig azt, hogy ilyen gyönyörűek és finomak lettek!

Esetleg nem lehetne bevezetni a heti egy szabadnapot? Ez lehetne a kenyérsütő napunk! :-)