Csirkés ravioli

Ez nem egy egyszerű kaja, nem is számítottam rá, hogy gyorsan megúszom, de arra sem gondoltam, hogy délután 6-kor állok neki, és folyamatos tempós főzőcskézés mellett is csak este 9-kor tudunk enni. Röpke három órám ment rá, de nem bántam - vezeklésnek szántam ezt a konyhai robotot a szombat esti megcsúszásom után...

Hozzávalók a tésztához:

- 25 deka rétesliszt

- csipetnyi só

- 1 evőkanál víz

- 3 tojás

- 1 evőkanál olívaolaj

A tészta összeállításához kétféle verziót ismerek, az egyik ez:

A tésztához a lisztet a sóval tálban összekeverjük, a közepébe mélyedést nyomunk, és az olajjal meg 1 evőkanál vízzel simára kevert tojásokat beleöntjük. Apránként összedolgozzuk, majd cipót formázunk belőle. Meglisztezett deszkára áttéve 5 perc alatt rugalmas tésztává gyúrjuk, kiolajozott tálba fektetjük és folpackkal letakarjuk; 30 percig pihentetjük.

A másik verziót Jamie-nél láttam a tévében, és most olvastam is róla "A pucér szakács" c. könyvében:

Dobálj a turmixgépbe/aprítógépbe mindent és kapcsold be a gépet. 30 másodpercen belül rágós kenyérmorzsákhoz kezd majd hasonlítani az anyag. Hagyd még egy kicsit bekapcsolva, s most már egyre nagyobb gombócokká kell hogy összeálljon a tészta. Vedd ki az összeset a turmixgépből (ne hagyj semmi masszát a tartályban), és dögönyözd még 2 percet, míg sima, selymes és ruganyos nem lesz. Csavard folpackba, és hagyd pihenni a hűtőben 1 óráig (54. oldal).

Naná, hogy a második változatot próbáltam ki, és bár nekem nem volt ennyire egyszerű és problémamentes a géppel összedolgozás, azért végül sikerült nem leégetni a gépet, s nagy nehezen végül egy deszkán tésztává gyúrni a masszát. Betakargattam és félretettem pihenni, míg összeállítottam a csirkés tölteléket.

Hozzávalók a töltelékhez:

- 15 dkg darált csirkehús

- 10 dkg tehénrúró (finom erdélyi juhtúrót használtam)

- 6 dkg összevagdalt csirkemáj (ezt kihagytam, mert nem szeretjük és nem is volt itthon)

- 3 dkg összevagdalt nyers sonka (10 dekát vagdaltam, hogy a máj hiányát ellensúlyozzam)

- 1 szelet összevagdalt szalámi

- 2 evőkanál reszelt sajt (parmezánra gondoltam, azt is tettem bele)

- 1 simára kevert tojás

- 1 kis csokor összevagdalt petrezselyem (szárított volt)

- 1 tört fokhagymagerezd

- 1/2 kiskanál grillfűszer (kihagytam)

- só, frissen őrölt bors

A fenti összetevőket a robotgépem aprítójával (Stahl szerint a késes betétű robotgéppel, a recept szerint turmixgéppel) pépesítettem, majd félretettem, hogy várja ki, amíg eljön az ő ideje.

A tésztagolyóbist elfeleztem, s az egyikkel kezdtem dolgozni. A tesóméktól névnapomra kapott tésztanyújtógépem legvastagabb fokozatán átnyomtam a golyóbist, majd a kapott tésztalap mindkét oldalát kicsit beliszteztem, behajtottam jobbról egy darabot, ráhajtottam balról a másik darabot és az így kapott 3 rétegű tésztát megint átnyomtam a legvastagabb fokozaton (ezt is Jamie-nél láttam), majd ezt megismételtem még háromszor-négyszer. Amikor elégedett voltam a szélességével, elkezdtem mindig az eggyel vékonyabb fokozaton átfuttatni a tésztát. Néha kettőt is ugrattam, mert már eléggé türelmetlen kezdtem lenni... Végül az 1 mm vastag, 10 cm széles és igen-igen hosszú tésztacsíkot kiterítettem a pulton, ehhez persze elfeleztem, mert nem elég hosszú a pultom.

A csíkokra egymástól 5 cm távolsgára kiskanálnyi tölteléket halmoztam, a közöket langyos vízzel megkentem. A tésztát a töltelékre ráhajtva az üres (és vizes) közöket jól összenyomkodtam és derelyemetszővel elvágtam.

Itt látható egyrészt az, hogy megtaláltam Éva "Főtt tészták" c. receptfüzetét, amit rajtam keresett és én letagadtam, másrészt az, hogyan kellett volna kinézni a kis táskáimnak. Tehát ez volt a minta,


és ilyen lett az enyém. És ez még a csinosabbik fajta, mert ezek azok, amikről a nagy darab tésztaszéleket a derelyemetszővel levágtam. (Később ezeket a levágott széleket újból összegyúrtam, újból átfuttattam sokszor a nyújtógépen és végül szélesmetéltet készítettem belőle, majd megmutatom, azt is valaminek felhasználva.)

Ilyenek lettek azok, amelyikekről nem vágtam le a széleket, tehát jó nagy tésztaszéleik maradtak, szerintem kell is ennyi tészta ilyen sok töltelékhez.

Még nincs vége! Bírjátok még?

Hozzávalók a paradicsommártáshoz:

- 2 evőkanál olívaolaj

- 1 fej finomra vágott vöröshagyma

- 2 tört fokhagymagerezd

- 40 dkg összevagdalt, érett paradicsom (nekem most egy 40 dekás hámozottparadicsom-konzerv + egy deci házi ketchup)

- 3 evőkanál összevagdalt bazsalikomlevél (vagy 1 evőkanál szárított)

- 1/2 kiskanál szárított vegyes zöldfűszer (kihagytam)

- só, őrölt bors

A mártáshoz teflonserpenyőben a hagymát meg a fokhagymát az olajon alacsony hőfokon, kevergetve puhára pároltam. A paradicsomkonzervet hozzáadva együtt főztem, majd megszórtam a bazsalikommal, öntöttem bele házi ketchupot és óvatosan rotyogtattam, amíg a raviolik szépen kifőttek két részletben 10-10 perc alatt a forrásban lévő sós vízben.

A megfőtt raviolikat szűrőkanállal kiszedtem a vízből, leszűrtem és beleforgattam a mártásba. Tálaláskor megszórtam még reszelt parmezánnal. Tomának megértően elmagyaráztam, hogy tudom, hogy nem szereti a bazsalikomot és a főtt darált húsért sincs oda, de kérem, hogy kóstolja meg ezt a kaját, mert 3 órája dolgozom vele. Rendes gyerek, megkóstolta, megmondta az őszintét, hogy nem annyira ízlik neki, majd még kétszer szedett magának. Összesen 10, uszkve 12 darabot evett meg, igaz jól meglocsolta nem házi ketchuppal. Mindegy. Nem érdekes!

Egyébként szerintem is finom volt, de soha többé nem csinálok ilyet. Legfeljebb egy másfajta töltelékkel! :-)