2009. november 1., vasárnap

Rakott csirkemell Marcsitól


Marcsi ezen a hétvégén valami újdonságot szeretett volna főzni anyukájának. Keresgélt az interneten, de kért tőlem is recepteket az általa elképzelt ételhez, ami úgy szólt, hogy csirkemelldarabok vannak rétegesen lerakva és megsütve. Én két receptet találtam neki, az egyik ez a pipitorta volt, amire már én is készülök egy jó ideje. Persze szokás szerint Marcsi elolvasott néhány receptet, összevetette őket, majd elkészítette a saját verzióját. Azért tettem a második fogást előre, mert az az újdonság, s ahogy elnézem, érdemes kipróbálni.

Így írta meg nekem:


Ma szerettem volna ha nagyon jól sikerül az ebéd. (Persze mondhatod, hogy mindig azt szeretnénk :).)

A második fogás egy új próbálkozás: a rakott csirkemell. Sokféle receptet elolvastam, de szokás szerint mindegyikkel volt valami bajom... Az átdolgozott recept:

- 1 kg csirkemellfilé
- 40 dkg trappista sajt
- 10 dkg füstölt sajt
- 2 tojás
- liszt
- vaj
- 1 kis doboz tejföl
- fehér bors
- póréhagyma

A csirkemellet nagyon vékony szeletekre vágtam, fehérborssal megszórtam, lisztben és tojásban megforgattam, majd a végén zsemlemorzsa helyett a kétféle reszelt sajtban. Az üvegjénait kivajaztam, az alját jó vastagon megszórtam a kétféle reszelt sajttal és vékonyra szeletelt póréhagymával, majd ráraktam egy réteg húst, azt meglocsoltam tejföllel és aztán ezt a műveletet 4 rétegig folytattam. A tetejére még dupla sajtot szórtam. 200 fokon 25 percig fólia alatt pároltam, majd feljebb tekertem és pirosra sütöttem. Krumplipürét csináltam mellé. Egyszerű de nagyszerű :)



Nekem nagyon tetszik, de Marcsi nézd majd meg még ezt is, de főleg ezt, mert nagyon finom! Persze csak ötletnek szánom, nem versenyeztetem! :-)

Folytatom Marcsi levelét:


A legkedvesebb húsleves nálunk általában csirke, ma is azt főztem abban a bizonyos nagy fazékban.:) Sok csontos csirkemell, szárny, nyak, comb és tengernyi zöldség.


Szívesen megenném most ezt a tányér levest! Nagyon gyönyörű lett! Gratulálok!



Míg Anyukám a délutáni sziesztáját töltötte nekiláttam a tegnap eltervezett muffinsütésnek. Tata szuperbiztos csokis-meggyes receptjét követtem.




Aztán az első levélben úgy volt, hogy talán nem sikerült ez a muffin, de végül mégis azt írta Marcsi, hogy jó lett, aminek nagyon-nagyon örülök!



Misi mókus Marcsi állandó kuktája. Őt nagyon nehéz lefényképezni, mert folyton mozgásban van. Nemrég láttam egyik bűvészmutatványát, hogy hét vagy nyolc szem mogyorót el tud raktározni a pofazacskójában, de nem ám a kicsi földimogyorót, hanem a nagy törökmogyorót (ha jól különböztetem meg a fajtákat...).

Marcsi, köszönöm a csodás képeket és a finom újításról a beszámolót! Holnap drukkolunk nektek! :-)

4 megjegyzés:

Hedvig írta...

Ennyi finomság!

csincsilla írta...

igen, nagyon jó kis ebéd:) nekem a leves mérete tetszik a legjobban:)

Andi írta...

Olyan szép az a leves, hogy nem hiszem, hogy sok lett volna. De tényleg lenyűgöző méret! Én is imádom különben a húslevest!

Bea írta...

Hát ezt nem hiszem el! Nem elég, hogy te is csirkemellet csináltál, mint én, még a leves tekintetében is "összebeszéltünk". :) Persze az enyém nem lett ilyen gazdag és szép!