2009. november 18., szerda

Emma néni káposztasalátája

Akárcsak Tata, az én tesóm is imádja a káposztasalátát. Ő viszont nem ragaszkodik a fehérkáposztához, neki mindegy milyen, csak az íze olyan legyen mint az étteremben. Éppen ezért nagyon megörült, amikor nagymamám nemrégiben elkészítette Emma néni káposztasalátáját.

Emma néni nagyi testvére volt, vagyis anyu nagynénje. Ő és még két testvére a Somló lábánál egy kis faluban, Iszkázon éltek. Összesen hatan voltak testvérek, (érdekes, hogy a másik nagymamámék is) de már csak ketten élnek közülük: nagyi és az egy évvel idősebb bátyja. Gyerekkoromban minden évben egyszer-kétszer leutaztunk Iszkázra. Ilyenkor Emma néni isteni házi rétessel és ebéddel várt minket, hazautazáskor pedig mindig sütött nekünk kakaós kalácsot, aminek azóta is hiányzik az íze, az állaga... Fatüzelésű tűzhelye volt, talán ez a magyarázata, hogy miért annyira más ízűek a gáz- vagy villanytűzhelyen készült ételek.

Tehát nagyinak valahogy eszébe jutott, hogy csinálnia kellene egy kis káposztasalátát és ezt testvére receptje alapján meg is tette. Illetve nincs semmiféle recept, mindössze a hozzávalók listája és az elkészítési mód állt rendelkezésére, a többi pedig "ízlés szerint" készült. Nagyi megcsinálta kicsiben, mi pedig anyuval nagyban, már megint ipari mennyiségben.

8 kg káposztát (3 fej lila és 4 fej fehér volt) anyu és apu legyalult (mire odaértem hozzájuk, már végeztek vele) és lesózott. Ezután elkészítettük a felöntővizet: 7 liter vizet 1 liter 10%-os ecettel, valamivel több mint 1 kg cukorral, 2 zacskó egész borssal, 1 zacskó köménymaggal felforraltunk. Ezt ráöntöttük a lesózott káposztára és 1 órát állni hagytuk.


1 óra múlva visszaszűrtük a káposztáról a levet a fazékba és újra felforraltuk, újra leöntöttük vele a káposztát. Ezután már 1 napot hagytuk állni, időnként megkeverve, hogy mindenhova jusson a léből. Másnap anyu üvegekbe töltötte (lével együtt) és lezárta.

Azonnal fogyasztható, de akár télire is eltehetjük, hiszen hűvös helyen hónapokig eláll.

3 megjegyzés:

Andi írta...

Hú szeretnék kóstolót, hogy lemeózzam, hogy ez az-e? Akkor nem kéne tovább kísérleteznem. Ha lehet, add meg a kisüzemi mennyiségeket is lécci!

csincsilla írta...

hát megint hű meg ha! irtó kívánatosak. a káposztasaláta titka a vékonyra gyalulás, amire én képtelen vagyok, tehát soha nem fogok tudni ilyen szépségeket csinálni, pedig nagyon szeretem, én is odavagyok a klasszikus éttermi káposztasaliért.

Bea írta...

Andi, bármikor szívesen adok, ha el tudsz jönni érte! Nem tudom, mikor járunk felétek :( Amúgy is tartozom még a ketchupos üveggel.
Szerintem nem ugyanaz mint az éttermi, eleve hiányzik belőle a hagyma, de nagyon finom!
Nem tudok kisüzemi mennyiséget, nálunk úgy még nem készült :) Nagymamám pedig nem szokott méregetni, csak borít bele mindent.

Csincsilla, nekünk mindegy, hogy vékonyra van gyalulva vagy nem, mindenhogyan szeretjük! :)