2009. november 12., csütörtök

Szilvás gombóc 2. vagyis Anyukám szilvás gombija

Tudom, hogy már van fent a blogon egy szilvás gombóc recept, hiszen Andi megörökítette sikerélményét, amit a Csincsillától tanult recept alapján sikerül elérnie. Le a kalappal előtte, nem sokan vállalkoznak igazi, házi szilvás gombóc készítésre, mert nagyon-nagy az esélye, hogy nem sikerül, szétfő, szétesik. De az nagyon jó, hogy vannak tuti receptek, és így a kezdő szilvás gombóc-készítő háziasszony is diadalmaskodhat. :)

Ilyen recept anyukám híres szilvás gombócáé, amit feltétlenül be kell jegyeznem, mert tesóm kedves kolléganője, Mati - aki rendszeresen olvassa blogunkat és már több mindent el is készített róla - kérdezte, hogy ugye nem felejtem el feltenni?

Anyu egy egész hadikórházra való adagot szokott készíteni egyszerre - legutóbb 46 db gombóc készült, ha jól tudom - amiből esznek ők, kapunk mi és még Mazsolino kollégái is. :)

Úgy kezdődik a történet, hogy anyukám 1,5 kiló krumplit héjában megfőz, megpucol, még melegen áttöri aztán hagyja kihűlni. Később ehhez az áttört krumplihoz hozzáad 2 evőkanál búzadarát, 2 tojást, 1 púpos evőkanál zsírt, egy nagy csipet sót és annyi liszttel összegyúrja, amennyit felvesz a krumpli. Ha kell, folyamatosan, apránként adagolja hozzá, lényeg, hogy ne ragadjon a kézre, deszkára a tészta.

Legutóbbi segítője tesóm volt, aki közben a kimagozott, félbevágott szilvákat megtöltötte egy-egy szem kockacukorral és egy kis fahéjjal. Miután anyu kinyújtotta az első cipót (ekkora mennyiségnél már félbe kell vágni a tésztát, másképp nem lehet vele dolgozni) és kockákat vágott belőle, Mazsolino ráhelyezett egy fél vagy egy egész szilvát, attól függően, hogy mekkora volt az a bizonyos kocka vagy téglalap. :)
Ezután gombócokat formáltak belőle és forró, sós vízben főzték addig amíg feljöttek a víz felszínére. Ekkor leszűrték és forró, olvasztott vajban megforgatták a gombócokat.


Anyuék nem szoktak zsemlemorzsát pirítani hozzá. Én régebben a bolti szilvásgombóchoz pirítottam, de anyu gombócait csak simán, kakaóporral vagy fahéjas porcukorral esszük. Így jó sokat meg lehet enni belőle egyszerre, nem laktat annyira mint zsemlemorzsával. :)

9 megjegyzés:

Andi írta...

Hú micsoda mennyiség! Fantasztikus!

Legutóbb, amikor nudlit akartam csinálni tuti receptemből Tomának és Tatának, szörnyű vége lett, mert az összes szétfőtt és a víz tetején szépen elterült. Nem tudom mit rontottam el. Következő alkalommal is volt valami hiba, úgyhogy az egészet Zokni ette meg, s most egy kicsit elment a kedvem az tőle. Pedig az az első olyan jól sikerült! De most ... mintha ... kezdene megjönni a képek láttán!

Andi írta...

Egyébként most készült a gombóc? Csak azért kérdezem, hogy van-e még jó édes szilva?

Bea írta...

Szombaton csinálta anyu friss szilvából. Nagyon finom, édes volt.

csincsilla írta...

gyönyörűek!!!!!!!!!!!

Mazsolino írta...

Nemcsak gyönyörűek, hanem irtó finomak is! Nem kimondottan nagyevő Zolim 6-8 darabot is be bír termelni belőle. :) A 6 db mondjuk nekem is simán megy, ha nem kell levest enni előtte. :)

Ági írta...

Ez a világ legjobban fagyasztható kajája. Egyszer volt, hogy százhúsz darabot csináltam, előfőztük, tízesével ment a mélyhűtőbe, és amikor eszünkbe jutott, csak előszedtük és bezabáltuk. Úgyis olyan undok, ragacsos a gombóctészta, nagy tételben egy ramattyal lemegy a féléves szilvásgombóc - főzésünk.

Andi írta...

Úristen 120 darabot? Nagyon le vagyok maradva tőletek!!!!!

Egyébként én előfőzés nélkül fagyasztottam, persze a mi méreteinkhez igazítva, négyesével, és adtam anyunak, tesómnak is belőle és mindenki nagyon dicsérte. Csinálnék megint, ha nem lennék annyira lusta kimenni a piacra finom szilváért.

Ági írta...

Andi, ne szólj egy szót se, amikor elolvastam a minimum 50 üvegnél kezdődő befőzéseidet, kis híján leájultam a székről...
Jó a lekváros gombóc is, annál nem kell szilváért gyalogolni... :-)

Andi írta...

Milyen igazad van!