Meggyes karaj

A karácsonyi ebédek "menetrendje" nálunk így szokott kinézni:
- December 25-én a szüleimnél ebédelünk, ilyenkor nagyi is ott van. Anyu elkészíti a "hagyományos" ételeket; a tyúkhúslevest, a pulykát, a töltött káposztát (nagyi most rántott húst is hozott).
- December 26-án nálunk gyűlik össze a család nagyi nélkül. Én mindig valami újdonsággal várom őket, valami olyannal, amit azelőtt még nem készítettem nekik.

Csakhogy idén borult egy kicsit a rend. Tavaly karácsonykor csináltam először minestrone levest és ez akkora népszerűségnek örvendett, hogy idén ismét ezt főztem. Valamint újdonságnak a masszőr Zolink-féle sajttal-sonkával töltött pulykamellet készítettem. Tehát anyu nem csinálhatott pulykát, neki is valami újat kellett kitalálnia. Végül együttes erővel egy nagyon egyszerű ám annnál finomabb ételt szavaztunk meg, a meggyes karajt.


Hozzávalók (8 szelet húshoz):
- karaj
- 1 üveg meggybefőtt
- kb. 2 dl vörösbor
- 2-3 fej lilahagyma
- só, bors, gyömbérpor

A karajszeletek mindkét oldalát - klopfolás után - borsozzuk, gyömbérporral beszórjuk. Egy jénai tálba karikákra szelt lilahagymával rétegezve lerakjuk. A meggybefőtt kb. 2 dl levével és a vörösborral felöntjük és egy napig hűtőben pácoljuk.

Másnap leszűrjük a páclevet és leszedjük a lilahagyma karikákat a húsról. A húszeletek mindkét oldalát olajban hirtelen megsütjük, aztán egy másik lábasba áttesszük. Ráöntjük a leszűrt páclevet és a pecsenyelevet és fedő alatt lassú tűzön puhára pároljuk. Félidőben sózzuk.

Meggybefőttel tálaljuk.

Igaz, hogy a recept nem ír semmit a lilahagyma további felhasználásáról, de mi nem tudtunk ellenállni neki és a meggybefőtt mellé még azt is szedtünk a tányérunkra. Grillezve vagy megpárolva még finomabb lett volna, de nem panaszkodom. Így is elnyerte mindenki tetszését ez az étel.