2010. december 16., csütörtök

Mézeskalács karácsonyfadíszek

Mint szerencsére olvashattuk, két blogszerzőtársam különböző állapotban van most karácsonyi készülődés címén: Bea nagyon felpörgött, Csincsilla pedig jól lelassult. Én az arany középutat választottam idén, ami elkészül, elkészül, ami nem, az meg nem. Egyik évben annyira túlhajtottam magam, hogy minden tervemet megvalósítsam - és nem kevés volt! -, hogy mire a vendégek megjöttek, kész idegroncs voltam. Tesóm mondta is, hogy ennek így semmi értelme, nem lényeges, hogy meglegyen minden, csak annyit süssek és főzzek, ami kényelmesen belefér. És igaza is volt, mert tényleg nem ez a lényeg. Vigyázni kell ám, nehogy pont a lényeg vesszen el!


Tavalyi mézeskalács próbálkozásom a kukában landolt. Szerencsére rögtön az elején, a tészta kinyújtásakor kezdődtek a problémák, ezzel jó sok energiát megspórolt nekem, nem mellesleg jó sok idegességet okozott. Valamiért a mézeskalács hűtőben pihentetése nekem nem jött be, a kőkemény tésztát képtelen vagyok kinyújtani, ezért idén olyan receptet kerestem, ami direkte előírja, hogy az összegyúrás után azonnal nyújthatom, szaggathatom és süthetem. Erre a receptre Citromhabnál bukkantam, nem is volt semmi probléma, könnyű volt dolgozni vele. Az ízéről nem tudok nyilatkozni, mert én nem szeretem, de azért annyira rossz nem lehetett, ha Toma barátja, Gabi, aki amúgy soha semmit nem fogad el, kóstolás után megengedte, hogy összeállítsak neki egy kis csomagot az elkészült mézeskalácsokból. Azt mondta, náluk biztosan nem a karácsonyfán fognak lógni... Hát remélem is!

Hozzávalók a tésztához:

- 60 dkg liszt
- 15 dkg porcukor
- 1 evőkanál mézes fűszerkeverék (nálam őrölt fahéj, szerecsendió, szegfűszeg és gyömbér)
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 20 dkg méz
- 1 tojás
- 25 dkg vaj

Fontos instrukció, hogy a porcukor valóban porcukor legyen, és a mézet felmelegítve kell a tésztához adni.

A lisztet elkevertem a porcukorral, a fűszerekkel és a szódabikarbónával. Hozzáadtam a meleg mézet, a szobahőmérsékletű vajat és a tojást. Összegyúrtam, azonnal kinyújtottam és kiszaggattam. A lyukakat egy szívószállal fúrtam minden egyes formába, lehetőleg nem túlságosan a szélére, nehogy eltörjön majd a kisült mézeskalács. Ezután 180 fokon 5-6 perc alatt megsütöttem. Ha jól emlékszem, öt sütőlapnyi lett. Írókázás előtt a sütiket hagytam pihenni egy hétig, de elég lenne egy napig is.

A cukormáz (íróka) hozzávalói:
- 1 tojásfehérje
- kb. 20 dkg átszitált porcukor

A tojásfehérjét félig felvertem, majd kanalanként hozzászitáltam a porcukrot is. A cukor mennyisége attól is függ, hogy mekkora a tojásfehérje, és attól is, hogy mennyire sűrű anyagot szeretnénk. Az egész mézeskalács beterítéséhez kicsit hígabb is lehet, írókázáshoz inkább a sűrű jó. Amint elkészült, nejlonzacskóba töltöttem, icipici lyukat vágtam rá és feldíszítettem vele a mézeskalácsokat. Citromhab szerint hidegen jobb vele dolgozni, ezért előbb behűtjük, de nekem nem volt türelmem várni, azonnal kezdeni akartam.

Eleinte kicsit nehezebben ment, de később valamennyire belejöttem. Sokkal vékonyabb vonalakat szerettem volna húzni, remélem, legközelebb még szebbek lesznek a díszeim. Sokféle mintát néztem meg az interneten, néhányat ki is nyomtattam, de ezek tanulmányozására írókázás közben nem volt idő, ezért rögtönöztem, de ha mégis valaki a saját kizárólagos mintájára ismerne, nyugodtan szólaljon fel, szívesen megnevezem őt forrásnak. Törekedtem rá, hogy ne legyen két egyforma minta, ezért nagyon el kellett eresztenem a fantáziámat, de nagyon élveztem!

Így sikerültek a fenyőfák, a csillagok és a szívecskék:


Ilyenek lettek a virágok, a malackák és a hullócsillagok:


A mikulásokat és angyalkákat előbb papíron megterveztem, mert el se tudtam képzelni, hogyan lesz belőlük valóban mikulás és angyal. Aztán persze ezeket nem variáltam különösebben, mert nem is lehetett:



És íme, a kisvirágok, hóemberek/fókák/mézikék (tetszőleges), harangok és fordított tulipánok:



Amikor megszáradt a minta, mindegyik formába szép arany vagy piros szálat fűztem attól függően, hogy szerintem melyikhez mi illik jobban. Azért is kellett a kétféle színt használni, mert csak az egyik tekercs fonal nem lett volna elég. Szépen becsomagoltam, mert ajándéknak szánom, és nagyon remélem, hogy örülni fognak a megajándékozottak.

Pécsen is működésbe lépett a mézeskalácsgyár, Zsófi elkészítette a betlehemi jászolt a szent családdal és a háromkirályokkal. Nagyon szép lett, sok munkája lehetett benne.

Sok-sok finomság Zsófiéknál az adventi terített asztalon, persze mézeskalácsból.

Nagyon szép lett itt is minden, öröm ránézni erre a sok házi készítésű finomságra!

19 megjegyzés:

Bea írta...

A fordított tulipánok véletlenül nem félholdak akartak lenni eredetileg? :)

Zsófinak is minden elismerésem, de neked sem lehetett könnyű dolgod ezekkel a mézeskalács figurákkal. Nagyon ügyes és kreatív vagy, tetszik a díszítése!

Andi írta...

Köszönöm, Bea! Hát nem tudom, a félholdnak van középen egy kicsúcsosodása?

Andi írta...

Most, hogy nézem, lehetett volna félholdnak is festeni, igazad van!

mazsolla írta...

szerintem is nagyon csinosak! :) biztos karácsony illat van tőlük!

Andi írta...

Az volt, de én már nem érzem. Lehet, hogy elszállt, de lehet, hogy megszoktam sajnos.

csincsilla írta...

gyönyörűek! neked mikor van erre időd???????

Citromhab írta...

Örülök, hogy az én receptemet használtad és még jobban, hogy ízlett:-)).
Majd egy hónapja sütöttem az első adagot és tegnap megkóstolva még mindig puha volt, pedig nem is zárt dobozban tartottam.
Az írókázással nem muszály várnod, ha kihűltek a mézesek és persze időd engedi, rögtön hozzá is foghatsz.
Különben nagyon csinosak lettek a díszeid!!

Andi írta...

Köszönöm!

Csincsilla, nekem akkor van erre időm, amikor te épp a maratonra készülsz. :-)

Marcsi írta...

Tényleg gyönyörűek és nagyon boldog vagyok, hogy az egyik csomag az enyém!! Nagyon köszönöm!!!

Bea írta...

Az a kicsúcsosodás a félholdnak az orra. :) Legalábbis a mesekönyvekben mindig így ábrázolják. Mosolygós, nagy orrú félholdnak. :)

zsuzsa írta...

Andi és a mézeskalácsgyár.
Köszönöm szépen, hogy én is kaphattam a Karácsonyi szeretetből. Ennyi mézeskalácsot, egyedi díszítéssel csak szeretettel lehet készíteni! Tényleg megérdemled a mester elismerést!!! Csatlakozom Csincsilla kérdéshez: mikor van neked erre időd? Most már biztos vagyok benne, hogy ufó vagy és nem kell aludnod és így tudsz ennyi mindent csinálni..
Örülök, hogy a haszonélvezője lehetek!

Andi írta...

Marcsi, Zsuzsi, nagyon szívesen! Nagyon nagy örömmel készítettem, sok időt töltöttem vele, de minden perce boldogság volt, és elképzeltem, hogy ha jól sikerül, hogy fogtok örülni neki és milyen szépen mutat majd a karácsonyfáitokon. De a pocikban is jó helyen lesznek! :-)

Bea, teljesen igazad van! Rádöbbentem, mennyire elszakadtam mostanra már a meséktől, mesekönyvektől, ha egy nyilvánvaló formából nem egy meseszereplőre asszociálok. Oda kell figyelnem magamra, nem akarok még felnőni! :-) Jövőre - ha csinálok - félholdnak fogom megfesteni, mindenki felfedezheti majd benne a saját arcát, úgy képzelem. Zsuzsi frufruval, szemüveggel, Marcsi göndör szőke hajjal, a fiúk szakállal, bajusszal, stb. stb. :-)

Zsuzsi, hát esténként, meg hétvégenként, meg ufóként, az alvásidőmet nem adom, imádok aludni! Nekem ez a kikapcsolódás, a tévé előtt csak vegetálok. Muszáj csinálnom valamit, mindig azon pörög az agyam, hogy mit is, kinek is, mit-kinek, mit-kinek...? :-) Jó lenne, ha több időm lenne ilyenekre, na de majd nyugdíjas koromban, és na de majd az unokáimnak...

Mazsola írta...

Gyönyörű, fantasztikus, szépséges, kóstolnivaló!!! Tiszta karácsonyi hangulatom lett tőle!!

Andi írta...

Képzeld Mazsolino, ezek a hülyék (Viki + Mazsi, de főleg Viki) felfalták a karácsonyfadíszt! :-o

Marcsi írta...

Hm, én is megkóstoltam :)) nem lehetett kibírni:))))))))))))) egyszerűen isteni:)

Andi írta...

naneeeeeee!!! :-)

Mazsola írta...

Kár értük... Csináld meg mégegyszer! :D

Andi írta...

Már tervezem, de más díszítéssel! Majd ha meglesz, bemutatom azokat is.

Mazsolino írta...

Már várom!! :)