Cynthi új éve (Rebeka bejegyzése)

Megint vendégművész következik:) Lányom, Rebeka és barátnői, érettségi előtt álló kis/nagylányok, ahogy tetszik, születésnapi vacsorát főztek, és ez nem is az első volt már (csak az első leírását még mindig nem kaptam meg). Szerintem nagyon ügyesek!!! Következzék a leírás és a fényképek az alkotóktól:

Egyik kedves osztálytársnőnk a napokban töltötte be 18. életévét. Nagykorúságát vasárnap egy kis összejövetellel és általunk készített ebéddel ünnepeltük meg. A menü a következő volt: gyros házi készítésű pitával, görögsalátával, tzatzikivel és persze a torta sem maradhatott el: csokoládétorta a négyzeten. Ez utóbbit a Fűszer és Lélek nevű blogon található recept alapján készítette Fanni még szombaton. Egész délutános pepecselés után a mamája kijelentette, hogy a torta leginkább egy tehénlepényre hasonlít. :) De az idő (illetve a mandulaszórás és más díszítő elemek) mindenen segítettek. Tehát vasárnapra már igazán jól nézett ki. De a legfantasztikusabb az íze volt, azon belül is a csokis piskóta. Szerintem ezt tökéletesen igazolja, hogy 5 tizenéves lány közül egyik sem utasította vissza, vagy hagyta meg a részét a fogyókúrájára hivatkozva :), illetve, hogy ma az iskolában versengtünk a műanyag villákért, amik segítségével hozzájuthattunk a torta maradékaihoz. Szóval Fanninak ezúton még egyszer gratulálnék!

A gyroshoz és a többihez reggel fél 10 tájékában kezdtünk hozzá és kicsivel fél 1 után már neki is kezdhettünk az ebédnek, ami szerintem igen jó időnek számít, ha figyelembe vesszük, h kettő, később már három leendő konyhatündér első gyros-pita-saláta próbálkozása volt ez.

Tehát először is nekikezdtünk a pita tésztájának (szintén a Fűszer és Lélek receptje szerint), hogy amíg a tészta pihen, a salátával foglalkozhassunk. A mi görögsalátánkba saláta, paradicsom, uborka, fehérretek, vöröshagyma és fetasajt került, olivabogyó pedig csak a tetejére, díszítésképp, mert a társaság fele nem szerette. Se olajjal, se mással nem öntöttük nyakon, hasonló okokból. Nekiláttunk a tzatzikinek is, amibe 1 1/2 uborkát reszeltünk, kinyomkodtuk a levét (és meglepve tapasztaltuk, h alig maradt valami kis zöld a tál aljánJ), megtörtünk pár gerezd fokhagymát, hozzákevertünk még 3 pohár tejfölt és a kérésemre egy kevés sót is.

A pitakezdeményhez hozzáadtuk a lisztet, sót, cukrot és megint félretettük pihenni.

Ekkor a hús következett, amit Fanni már előző este bepácolt (némi olaj és gyros fűszerkeverék). Ugyan nem ez a hagyományos, de mi csirkehúst használtunk. Megpirítottuk, jó pár percig pároltuk és kész is volt, pont mire kezelésbe vehettem a tésztát. Kis gömböket gyúrtam, kinyújtottam őket és már mehettek is a forró sütőbe (persze ez az életben nem ment ilyen gyorsan, tehát volt idejük a kis lapoknak magukhoz térni :)). Ekkor mindannyian letettük, ami a kezünkben volt és a földre telepedve lelkesen kukucskáltunk a sütőbe és drukkoltunka kis tésztadarabunknak, ugyanis én mindenkinek beharangoztam, hogy anya/Csincsilla pitája egészen labda méretűre fúvódik fel. A mi esetünkben sajnos ilyen csoda nem történt, de azért szépen felpuffadt már az első delikvens is, amit tapssal jutalmaztunk. Aztán persze rögtön meg is kellett kóstolni, mert mi van, ha sületlen? Szerencsére nem volt az. Egyébként a mi pitánk valószínűleg azért lett olyan, amilyen, mert nem nyújtottam olyan vékonyra, mint itthon láttam. Ennél fogva viszont belül finom puha volt, kívül ropogós és meg lehetett tölteni minden jóval, szóval mindenkinek elnyerte a tetszését. Ráadásul pont ekkor toppant be az ünnepelt, tehát még frissen, melegen az asztalra került.

Bár biztosan volt néhány dolog, amit nem szakszerűen csináltunk, de a végeredményen ez nem látszik :) Összességében és külön-külön is nagyon finom (és szép:)) lett minden. Fanni mamájának aggodalmai is fölöslegesnek bizonyultak, mivel a konyhát eredeti állapotában kapta vissza, a pita sikér nélkül is jó lett (mert természetesen azt otthon hagytam), nem folyt vér, nem robbant föl vagy futott ki semmi és füst is csak egyetlen egyszer volt a lakásban, mikor véletlenül elégettünk egy sütőpapírt.:)