2008. szeptember 21., vasárnap

Szilvás gombóc + mákos nudli


Régi tartozásom már ez a szilvás gombóc és igencsak nyomasztotta a lelkiismeretemet. Csincsilla ugyanis azzal fenyegetőzött szilvás gombócos bejegyzésében, hogy a receptet majd én felteszem a blogba.

Nagyon ritkán csinálok szilvás gombócot, mert teljes kudarc szokott lenni az eredmény: hol annyira ragad a tészta, hogy nem tudok gomócot formázni belőle, hol pedig egyáltalán nem ragad és ezért főzéskor szétnyílik mint a rózsa... Csincsilla viszont elárult egy trükköt (remélem nem baj, hogy közzéteszem), mégpedig azt, hogy a főtt krumplit még forrón át kell nyomni a krumplinyomón, de a hozzávalókkal csak hidegen szabad összegyúrni. Ekkor elég jól kezelhető tészta lesz belőle. Kipróbáltam, és igaz!

Az egész családom élete veszélyben forgott, amíg csináltam a gombócokat, mert eleinte azzal fenyegetőztem, hogy megölöm magam ha szétnyílnak a gombócok :-), majd átváltottam egy kényelmesebb megoldásra, hogy a gyerekeket ölöm meg ha valami nem sikerül... Mindenki megúszta a mai napot és a gombóc még finom is lett!

Hozzávalók (F. Nagy Angéla szakácskönyvéből):
  • 60 dkg főtt, áttört burgonya
  • 1 dkg fagyos zsír (helyett vaj)
  • 20 dkg rétesliszt

Annak ellenére, hogy Tésán egy szép nagy szilváskertem van :-), azzal kellett kezdenem, hogy kimentem a piacra és vettem 1 kiló besztercei (berzencei - hogy mindenki pontosan képben legyen!) szilvát. Ezután a krumplit héjában megfőztem, áttörtem, majd kitettem az erkélyre hűlni, mert a hűtőben nincs hely. Amikor kihűlt, összegyúrtam a hozzávalókat és a feléből szilvás gombócot csináltam, a másik feléből pedig mákos nudlit.

A gombóchoz vékonyra kinyújtottam a tésztát, kisebb négyzetekre vágtam, mindegyik közepébe egy kimagozott szilvát tettem, a mag helyére pedig egy szem kockacukrot és egy pici fahéjat. Összegyúrtam és sós vízben addig főztem, amíg minden gombóc fel nem jött a víz tetejére. Amikor elkészült, leszűrtem és a vajas zsemlemorzsába forgattam. Fahéjas cukorral tálaltam.

A nudlihoz a tésztából ujjnyinál kicsit vastagabb rudakat sodortam, késsel felvágtam egycentis darabokra, majd a két tenyerem között nudlit formáztam belőle. A gombóc után ezt is megfőztem a forró, sós vízben. Lecsöpögtettem és egy részét mákkal megszórtam, másik részét szintén a zsemlemorzsába forgattam.















Ezzel várom ma este tesómat (és Mazsit) a forró húsleves után, hátha meg tudom már végre győzni, hogy jöjjön el velem (az ő autójával) Pomázra almát szedni...


















Ezt a gyönyörű csilibokrot kaptam ma este Mazsitól, nagyon boldoggá tett vele! Mindjárt meg is kóstoltuk! Mazsi az egyik pici paprika csúcsát, én az alját tettem a húslevesbe, és mondhatom, ha a mexikóiak azért eszik a csilit, hogy megvédje őket a betegségektől, akkor én a következő öt évre védett lettem! És természetesen Toma is megkóstolta, ő egy egészet megevett, először a levesbe tett egy darabkát, majd beleharapott ... olyan szép piros lett az arca! Mindenesetre nagyon ízlett neki, és remélem, kikúrálta vele a nátháját végre! Köszönöm Mazsi! (Tesóm pedig befestette a hajamat, úgyhogy nagyon el voltam ma este kényeztetve, az almaszedést egyáltalán szóba se hoztam!)

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

annyira, de annyira jól esett!!! meg a húsleves (így három napos fagyoskodás után....)
csak kár, hogy most meg nem kapok levegőt a kajamennyiség miatt....:D
mégeccer KÖSZII
(és remélem h anyukám meggyógyul a levestől :) )

Andi írta...

Szegény milyen sokat fagyoskodtál! Majd csak feldolgozod valahogy a kaját :-)
Anyukád pedig meg fog gyógyulni! Ha nem a húslevestől, akkor attól, hogy olyan mint az acél!

Névtelen írta...

dejófej Toma, hogy tényleg megkóstolta!!!! :) (és bátor, hoy beleharapott:D)

Andi írta...

Szerintem is! ;-)

Névtelen írta...

Ezután a röpke menü után még igazán belefért volna egy kis almaszedés... Nem is értem miért maradt ki! Legalább ledolgoztátok volna a kalóriákat. Hihi.
Na mikor mentek??

Andi írta...

Ez este 8-kor volt!! Akkor már zárva az almaszedő!

csincsilla írta...

Nem is tudom, melyik a szebb, a gombi+nudli, a receptjük vagy a csilibokor. De az is lehet, hogy csak a fényképész zseniális! Apropó:
Hol kapható ilyen szépséges bokor?

Andi írta...

Igen, a fényképész egyszerűen zseniális: Toma az! :-)
A csilibokrot Mazsi vette valahol, ahol hétvégén dolgozott, majd a részleteket megírja ő. De tényleg gyönyörű!

Névtelen írta...

szigetszentmiklóson dolgoztam egy virágkiállításon és ott vettem. sajnos elfelejtettem megkérdezni a kereskedőtől, hogy hol lehet őket megtalálni, pedig eszemben volt..mostanában kicsit szétszórt vagyok! (mert egyébként nem vagyok az :D )

Andi írta...

Majd ezt csincsilla el is hiszi... mármint hogy nem vagy szétszórt különben! :-)
Felajánlok csincsillának pár szem csilipaprikát a bokromról cserébe.

Névtelen írta...

te is fiam Brútusz?!

Andi írta...

Iiiigen! :-)

Andi írta...

Csak ide kommentelem, mert nincs kedvem a szöveggel meg a képekkel szenvedni, hogy ma megint megcsináltam ezt az adag tésztát a maradék szilvámhoz a mélyhűtőbe, és 19 db szilvásgombóc lett belőle! Ezt mégse írhatom be a befőzőfüzetembe...