Citrusos panna cotta

A karácsonyisüti-mérgezés legjobb gyógyszere. Én már tegnapelőtt megsütöttem az első adag zserbót, mézeskalácsot és bejglit, katasztrófálisan rosszak lettek, eddig azt hittem, ezek elronthatatlan dolgok, de nem, el lehet rontani őket, nagyon. De azért még így is etetik magukat, hol egy kis vége, hol egy kis szeletke, mindenesetre már most elegem van a belőlük, sőt, azt kell mondjam, hogy már a csoki szagától is menekülnék. Ez a könnyű joghurtos panna cotta viszont nagyon-nagyon jól esik.
Brutál nagy adag készült, holnap és utána nem nagyon lesz időm ilyesmivel pepecselni.

Hozzávalók:
- 1,2 liter házi joghurt
- 4-5 narancs és mandarin vegyesen
- 1-2 citrom leve
- 25 gramm porzselatin
- 1 csapott evőkanál porcukor
- édesítőszer tetszés szerint (én folyékony sztíviát használok)
- 1 zacskó vaníliáscukor

A narancsokat és a mandarinokat meghámozom, kifilézem (minden gerezdről gondosan lefejtem a fehér húst és hártyákat, ha benne maradnak, keserű lesz) és apróra vágom. Ez tart a legtovább, de közben lehet tévét nézni. Egy nagy tál felett csinálom, a kicsurgó levet is felfogom, az is jó lesz a panna cottába.
Egy kisebb edényben kb. 1 dl vízbe beáztatom a zselatint. Egy nagyobb tálban összekeverem a joghurtot a többi hozzávalóval. A zselatint felforrósítom (forrnia már nem kell, csak olvadjon fel rendesen). Összekeverem a joghurtos krémmel, úgy hogy először egy-két merőkanállalt a meleg zselatinhoz keverek, aztán megint egy-kettővel, alaposan összekutyulom, és utána ezt a már langyos elegyet hozzáöntöm a nagyobb edényben várakozó többi joghurtos keverékhez. Jól összekeverem, porcelán tálakba, bármibe töltöm, mehet a hűtőbe, és fél óra, óra múlva már fogyasztható is. Édes is, savanyú is, habkönnyű, és nagyon-nagyon üdítő. Kis csinosítással karácsony esti desszertnek is el tudom képzelni.