2009. december 30., szerda

Linzi koszorú

Linzi koszorú - ezen a néven lehet megtalálni ezt a sütit a Horváth Ilona-féle szakácskönyvben. És igen, már megint apu sütött. Ezt a sütit minden évben szoktam kérni tőle karácsonyra. Nem nagyon kell noszogatni, mert ő is szereti, a gyerekkorát juttatja eszébe, mert keresztanyuja várta mindig ezzel a süteménnyel.

Amikor megkérem aput, hogy fotózza is, amit csinál, mindig ezzel kezdi:

Kirakja szépen a hozzávalókat, elrendezi és lefotózza jobbról-balról, azután minden egyes munkafolyamatot többször, nehogy már ne legyen kép, amiből válogatni tudok. :)

A Horváth Ilona-féle könyvben egy lekvárral összeragasztott linzerként szerepel a süti, de mivel Juliska néni (a keresztmama) soha nem ragasztotta össze, ezért apu is úgy tanulta meg a receptet.


Hozzávalók:
- 10 dkg cukor
- 25 dkg vaj vagy margarin
- 30 dkg liszt
- 1 egész tojás
- 1 csomag vaníliás cukor
A tetejére:
- 1 tojás fehérje
- darált dió

A hozzávalókat összegyúrjuk, majd hideg helyen legalább egy órát pihentetjük. Lisztezett deszkán 1/2 cm vastagra nyújtjuk, lyukas közepű karikákat szaggatunk a tésztából.
Tetejüket tojásfehérjével megkenjük és cukrozott darált dióval megszórjuk, vagy belemártjuk a tésztát.

180 fokon rövid ideig - amíg a dió elkezd pirulni - sütjük.



Annyi féle süti készült nálunk karácsonyra, hogy külön tálakba kellett rendeznem kategóriák szerint. :)
Az itt látható a szárazsüti-kategória, amit a konyhaasztalon hűtés nélkül tudtam tárolni egy kis kosárkában, aminek a teteje egy félgömb alakú háló és rá tudom csukni a kosárra.


Bal oldalon a Csincsilla-féle karácsonyi linzer fölé helyeztem el a linzi koszorút.
Mellette a fehér cukormázzal lekent süti az erdélyi mézes, fölötte kakaós és vaníliás darálós keksz látható.
A diós tetejű mézespuszedli mellett pedig pepperkakor, alatta a sort a szilveszteri süti zárja.

Ezek közül én csak a Csincsilla-féle linzert és a pepperkakort sütöttem, illetve segítettem összeragasztgatni a szilveszterit. Minden mást a szüleim készítettek.

8 megjegyzés:

Andi írta...

Fantasztikus! Ilyet én is fogok sütni! Apukádnak kéne egy szakácskönyvtartó, mert látom, a kávéfőző tetején kénytelen egyensúlyozni a könyvvel! :-)

Bea írta...

Rátapintottál a lényegre, Andi! Kaptak karácsonyra egy szakácskönyvtartót. :)

Andi írta...

:-) Tudhattam volna, hogy te mennyire figyelmes vagy! :-)

Mazsolino írta...

Azt hittem Andi, hogy azért írtad, mert tudod, hogy kaptak tőlünk recepttartót! Nem gondoltam, hogy így eltalálod!! És hogy kiszúrtad a könyvet a kávéfőzőn! :)

Andi írta...

Minden részlet érdekel!!!! :-)

csincsilla írta...

nekem is a gyerekkor illata, anyukámnak is pont ilyen volt a linzere. mondjuk, biztos margarint tett bele, de a dizájn és a forrás ugyanez:)

csincsilla írta...

ja, és nagyon szeretem ezeket a képeket, én is pont így szeretnék sütni, ilyen szépen és rendben előkészíteni és kimérni mindent. Apukátoknak nem is egy, hanem öt kötényt kellett volna kapnia!

Bea írta...

Jól írta Mazsolino, tőlünk kapták, mert minden ajándékot közösen veszünk. :) Valaki kitalálja az ötletet és közösen megvalósítjuk. A recepttartó már nem is tudom melyikünk ötlete volt. Majd kérek róla képeket használat közben. :)

Kiváncsi vagyok egyébként, hogy apu fogja-e használni a kötényt vagy annyira sajnálja majd "Benőt" bepiszkolni, hogy csak fali dísz lesz.