Ajándékaim Pécsről

Ez a bejegyzés szóljon drága unokabátyámról, Dezsőről, akitől ezt (és korábban is azt) a sok-sok finomságot kaptam. A képen diósában lévő romantikus udvarháza ajtajában áll Annával. Szia Cunó!, köszönök mindent!!!! :-)))

Vasárnap éjszaka már nem bírtam tovább és elmentem Évához az ajándékaimért, amit Dezső és Kata küldött nekem Pécsről. Éva már beharangozta a sok-sok finomságot, de szerettem volna, ha minél hamarabb hazakerülnek, nehogy valaki véletlenül a sajátjának gondolja (mint a szőlőmet)...

Toma úgyis elcsalt a Tescóba kabátot venni és ha már kocsiba kényszerített az élet, akkor nem volt nagy dolog a vasárnap éjszakai üres városon átvágni a Soroksári útra. Főleg, hogy ennyi finomság várt ott rám! Kaptam Dezsőéktől 3 üveg finom vörösbort: egy száraz Szekszárdi Kékfrankost, egy Villányi Portugiesert (imádom a Portugiesert!) és egy különleges horvát szederbort. A szépséges csipkebogyócsokrot Éva kötötte nekem!

Ez a gyönyörű paprika Dezsőék telkén nőtt, a barátjáén pedig a szelídgesztenye, amit úgy kell majd elkészítenem, hogy először hideg vízbe beáztatom, hogy az esetleges kukacok kijöjjenek belőle, majd ezután éles késsel a ruháját bevágom és 20 percig sütöm a sütőben. A különleges fűszerkeveréknek sajnos nem tudom a nevét, de kíváncsian várom, hogy használhassam, Éva azt mondta, jó csípős. És igen, végre találkozhattam gyönyörű sárga cukkinimmel is: olyan kis késő őszi termés, de nem baj, majd veszek mellé finom zöldségeket és kitalálok vele valami finomat!

Az asztalra ugyan nem tettem ki, mert elég földes még, de kaptam egy óriási feketeretket is, erre is keresnem kell majd egy receptet. Most csak annyit tudok róla, hogy megfázásra, torokfájásra hatásos gyógyszer és úgy kell elkészíteni, hogy megpucolás után a belsejébe egy üreget kell vájni, ezután hústűvel sok-sok helyen átlyukasztani az egész retket, egy pohárra ültetni, majd az üreget mézzel teletölteni és végül a pici lyukakon hosszú idő alatt kicsöpögő mézes-retkes gyógyírt kell elfogyasztani. (A recept Dzsozeftől származik.)

De persze a feketeretek se maradhat ki a dokumentálásból, itt Bagoly Pityu éppen kihúzta a földből az enyémet és Éváét. Dezsőék szerint ez a zöldség szinte minden bajra jó, és ha salátának készítem, megpucolás után vékonyan fel kell szeletelni és besózni, hogy kicsit meggyengüljön.

Bár a pénteki Jazz Garden után nem terveztem borozást a közeljövőben (úgy kábé ebben az évszázadban), de teljesen világossá vált, amikor megláttam őt, hogy nem hagyhatom ki, hogy meg ne kóstoljam ezt a finom szederbort és nem is csalódtam benne, isteni finom! Nagyon köszönöm és egészségetekre!!!! :-)

Állítólag volt még szőlő is a küldeményben, de azzal én NEM TALÁLKOZTAM! Látható, hogy nem véletlenül aggódtam az ajándékaimért!

Megnéztem a Pécsett készült fényképeket és a telkieket is, láttam a dióst, a szép téglaépületet a telken, a jó zsíros földet, amin ez a sok-sok gyönyörűséges finomság megterem és nagyon-nagyon irigykedtem, ugyanakkor büszke is voltam rátok!