Sajtmártásos tagliatelle sült zöldségekkel

Úgy érzem, kezdek belejönni a névadásba! Le fogtok döbbenni, hogy ez a csili-vili elegáns elnevezés milyen egyszerű ételt takar! Tulajdonképpen nagyon várom már, hogy megkapjam Évától a sárga cukkinimet, amit Dezső a múlt héten küldött nekem Pécsről, és remélem, hogy nem a "kecskére káposztát"-effektus lépett fel! És mivel mindennap edzettem magam a sárga cukkkini elkészítésére, ma már nem bírtam tovább, az itthon épp nyugdíjas korba lépő két zöld cukkinimmel csináltam meg ezt a tésztát. Ha a sárga itt lett volna, biztos nem pucolom le a héját, de a boltban összefogdosott, amúgy is agyonvegyszerezett zöldeket muszáj volt. Tehát két kisebb zöld cukkinit megpucoltam, hosszában félbevágtam, majd vékonyan felkarikáztam. Sorban beleszórtam a sütőpapírral bélelt, de azért még jó sok finom olivaolajjal is kiolajozott tepsibe. Egy lilahagymát és egy kápia paprikát is félbe vágtam, vékonyan felkarikáztam és mehettek a cukkinik mellé 3 gerezd apróra vágott fokhagymával együtt. 4 szem löttyedt paradicsomból kivágtam a nyomott részeket, amennyire tudtam a héjuktól is megszabadítottam őket, majd felkockázva ezeket is a tepsibe tettem. Sóztam, borsoztam és még olivaolajoztam őket, jól összekevertem, majd 200 fokon kábé 30 percig sütöttem. Amíg a zöldségek sültek a sütőben, kifőztem egy adag tagliatellét, félretettem. Ezután egy serpenyőben olivaolajat melegítettem, beleöntöttem ötletszerűen tejszínt, tejet, 3 teáskanál tejfölt. Szórtam bele kurkumát, szerecsendiót, pici sót, borsot, két csokor apróra vágott petrezselymet és egy szál apróra vágott rozmaringot. A bazsalikomom nem bírta már a kiképzést az erkélyen, ezért azt csak szárított formában tudtam most használni. Egy darabka reszelt trappista sajttal sűrítettem a mártást. A megsült zöldségeket belekanalaztam a tejszínes cuccba, beleöntöttem a szűrőformára dermdedt szélesmetéltet, jól összekevertem és azonnal forrón tálaltam magamnak.

Az asztalnál még reszeltem rá egy kis parmezánt. Annyira, de annyira finom lett, hogy el se tudom mondani! Ha nem lettem volna olyan éhes és a zöldségek még picit tudtak volna pirulni, lehet, hogy még ennél is finomabb lett volna, de ez így sem hozott most szégyent a fejemre!

Amíg a tésztát ettem, eszembe jutott, hogy milyen kár, hogy az összes sült zöldséget felhasználtam, mert az olajbogyós kenyeremre kanalazva, jó sok reszelt sajttal meggrillezve isteni vacsora lehetett volna belőle egyik nap. Ezt megpróbálom nem elfelejteni...!