Körözött

Amikor Andi felsorolta, hogy mi minden finomság várta őt húsvétkor a tesójánál, megakadt a szemem a körözöttnél. Sajnos nem azért, mert juhtúróból készült - mivel nem szeretem a juhtúrót - hanem azért, mert akkor döbbentem rá, hogy ez a rendkívül egyszerű és népszerű szendvicsfeltét még nem szerepelt a blogban. Pedig én például elég gyakran készítek körözöttet.

Persze tudom, hogy ez is a "mindenki másképp csinálja" - és másból - kategóriába tartozik, de elkezdem én a sort a saját receptemmel, utána pedig várom, hogy kinek milyen variációja van hozzá.


Hozzávalók:
- 25 dkg túró
- lilahagyma
- őrölt kömény
- őrölt pirospaprika
- Piros Arany
- tejföl
- só

A túrót beleöntjük egy mélyebb edénybe és apránként hozzáadjuk a következőket: az egészen apróra vágott lilahagymát - ebből mi sokat szoktunk beletenni - , néhány evőkanál tejfölt, és az őrölt köményt. Nyomunk bele egy kis Piros Aranyat, de vigyázzunk, hogy ne legyen túl sós. Szórjunk bele egy ici-pici őrölt pirospaprikát és jól keverjük össze az egészet.

- Ha nem áll össze, adjunk hozzá még tejfölt, de kenhető állagú és ne folyós legyen!

- Ha nem elég rózsaszín, nyomjunk bele még Piros Aranyat, vagy ha már elég sós, akkor szórjunk bele pirospaprikát.

- Ha a színe tökéletes, de sótlan, akkor sóval ízesítsük.

Paprikába töltve vagy csak a tálban lefedve egy éjszakát pihentessük a hűtőben, hogy jól összeérjenek az ízek.

Másnap a paprikát szeleteljük és már fogyaszthatjuk is. Friss, puha kenyérrel a legfinomabb.

Jelentem, visszavonhatatlanul tavasz van. Érzem az illatát a levegőben. Vagyis a nyíló virágok illatát, mert bármerre nézek, azt látok. A kertünkben ibolyák bújnak meg, az utcában a díszfák virágoznak, anyuéknál tulipánok, jácintok, nárciszok. A következő napokra jósolt lehűlés senkit ne ijesszen meg, elkergettük a telet. :)