Krémes est

Amint említettem, néhány hete Dávidéknál jöttünk össze egy kis péntek esti nassolásra. Úgy hirdették meg, hogy Bee süt egy kis krémest, várnak mindenkit szeretettel. Az "egy kis krémes"-ből kicsit több lett, mondhatni egy hatalmas, kalóriákban gazdag, jókedvű vacsora.

Fényképes beszámoló következik kevés szöveggel. :)

Terített asztal várt minket:


És Bee hihetetlenül finom, házi burgonyás kenyere - méghozzá egyből kettő is:


A receptet itt olvashatjátok. A kenyérnek nemcsak az volt a különlegessége, hogy nem lehetett abbahagyni az evését, annyira puha, illatos, kívül pedig finom ropogós héjú volt, hanem hogy Dávid dagasztotta be és sütötte meg.

Ennek sem lehetett ellenállni (a kolbász és a szalonna házi, ha jól tudom Halásziból származnak):

Még sajttállal is készültek:

Én tojáskrémet és körözöttet vittem a buliba, de legelőször természetesen a tepertőkrém fogyott el, amit Bee csinált és ami azóta nagy kedvence mindenkinek.

Amikor már úgy éreztük, hogy kidurranunk vagy lefolyunk a székről, megtámadtak minket a desszertek. :) Igen, így többes számban, hiszen kétféle sütivel is készültek.

Az eperjoghurtos tortát szintén Dávid sütötte (egy kis felügyelettel :) ) és csillagos ötöst érdemel érte, nagyon finom volt.

A krémest pedig Bee készítette. Mivel én alapvetően nem szeretem a bolti krémest a tojáshab miatt, így utólag töredelmesen bevallom, kicsit fenntartással voltam a süti iránt. De aztán megtudtam, hogy ez nem annyira tojásos, mint inkább vaníliapudingos és megnyugodva bevágtam egy szép nagy szeletet. A véleményem pedig: - Bori szavait idézve - ez volt a legfinomabb krémes amit valaha ettem.

Sajnos mindössze ezt a képet sikerült készíteni róla, mielőtt lemerült volna a fényképezőgép eleme:

Nem mintha nem lett volna még fényképezőgép a közelben, de inkább az evéssel foglalkoztunk mint a képkészítéssel. :)

Szuper este volt, köszönjük Bee és Dávid! A kismadarak pedig azt csiripelik, hogy májusban folytatás következik...