Hagymás-sajtos túrótorta

Megint Micikénél gyűltünk össze egy nagy beszélgetésre és egy jó kis sajtvacsorára. Nemrégiben felmerült ez az ötlet, szinte egyszerre mindkettőnkben, aztán a legújabb Vidék Ízében felbukkant a Hagymás-sajtos túrótorta receptje, és innentől kezdve minket már semmi nem tudott visszatartani!

Mint mindig, most is a gyönyörűen terített asztal, hangulatvilágítás, egy édes, kíváncsi cica és a mindig mosolygó Micke fogadott. Nagyon éhesen érkeztem, de azért természetesen azzal indítottunk, hogy megkóstoltuk a fantasztikusan finom nagyváradi szilvapálinkát, amivel remekül előkészítettük a terepet a sokféle isteni zsíros sajtnak. Még azt is el kell mesélnem, hogy én tulajdonképpen nem szeretem a sajtot. Vagyis nem szerettem... de sokat dolgozom azon, hogy megszeressem, és bár még mindig nem vagyok sajtból tökéletes, de ha Micikével együtt sajtozunk, akkor még a pálpusztai is ízlik!

Hozávalók a piskótához: 3 tojás, 1 tk sütőpor, 3 ek liszt, só, vaj és liszt a formához. Sütés: légkeverés 3. polc, 170°C, 20 perc (ez Micike beírása a receptbe).

A krémhez: 20 dkg Számadó Bali-féle házi tehéntúró, 1 dl tej, 10 dkg krémsajt, 2 vöröshagyma, 2 ek olaj, 1 dl kefir, 2 dl tejszín, 3 ek zselatinpor, só, fehér bors.

A tetejére: 1/2 csomag zöldhagyma, 5 dkg trappista sajt.

Elkészítés: "A tojjássárgáját elkeverem egy csipetnyi sóval, a sütőporral és a liszttel, majd óvatosan beleforgatom a felvert tojásfehérjét. Kivajazott, kilisztezett 24 cm-es tortaformában vékony piskótát sütök.

A vöröshagymát megtisztítom, majd nagyon apróra vágom. Az olajon fedő alatt üvegesre párolom, aztán kihűtöm. A tehéntúrót áttöröm, simára keverem a kefirrel, valamint a krémsajttal, és sóval, borssal megfűszerezem. Ezután a párolt hagymát is hozzáadom. A tejszínből kemény habot verek, amit óvatosan beleforgatok a túrós keverékbe. A piskótalapot beleteszem egy kapcsos tortaformába. A tejet a zselatinra öntöm, és kis lángon addig keverem, amíg folyósra nem oldódik. Kevergetve langyosra hűtöm, és beleforgatom a krémbe.

A krémet ezután betöltöm a tortaformába, a tetejét simára egyengetem, és a hűtőszekrényben szilárdulásig hűtöm. Tálalás előtt a tortalappal együtt tálra csúsztatom (a meglazított tortaforma oldalát körbevágom, így könnyen kijön belőle), majd a tetejét reszelt sajttal és zöldhagymafélékkel feldíszítem.

Ha csak pár percünk van, és így nincs időnk piskótát sütni, érdemes a finom tölteléket akár csak magában is elkészíteni, mert szendvicskrémként is tökéletesen megállja a helyét." (Szó szerint a Vidék Ízéből, de kizártnak tartom, hogy Micike nem egyszerűsítette le a folyamatot!) Az az igazság, hogy amikor megláttam az újságban a torta fényképét, kicsit megijedtem, mert ott a képen vastag tésztaalapon vastag sajtkrém van, attól féltem, nagyon ütős lesz. De ahogy Micike elkészítette, szép vékony tésztával, vékony krémmel, pont tökéletes volt és nagyon finom!

A kis kíváncsi Folti még a fényképezőbe is belekukkant, de előbb könyörögve néz a gazdájára, hátha valami finomság leesik neki is az asztalról!

Ha nem esik le semmi, akkor majd keres magának a kosárban! Vagy duzzogva félrevonul és szemrehányóan néz. Ez persze nem igaz, csak úgy tűnik a képről. Az összegömbölyödés ugyanis hajnali fél kettőkor történt, hát nem mindenki bírja az éjszakázást!

És mivel aznap épp halottak napja volt, mindenkinek akiket szeretünk, de már nem lehetnek velünk, névre szólóan gyújtottunk egy-egy mécsest:

Természetesen Számadó Balit szeretném meginterjúvolni házi túró ügyben, mert megkóstoltam a túróját magában is és nagyon ízlett, és ha sikerül fényképet is szereznem, külön bejegyzésben számolok be a túrókészítés rejdelmeiről Bali-módra!