2009. május 1., péntek

Hárs-hegy -- Örökerdő tanösvény


Annával és Évával kirándultunk ma egy jót a Hárs-hegyen, az Örökerdő tanösvényen. Ha valaki igazi erdő-fílingre vágyik, feltétlen el kell látogatnia ide.


Kellemes kétórás séta volt a Budai-hegységben kényelmes túrautakon. Még Anna is panasz nélkül bírta a túrát elejétől végéig!

"A szálalás ősi fakitermelő módszere mára csaknem feledésbe merült. Néhány éve egy maroknyi erdész elhatározta, hogy kipróbálja, vajon lehet-e gazdaságosan szálalni? Erdeik azóta örökerdők, mivel egyszerre mindig csak néhány fát döntenek le, amit könnyen "befoltoz" a természet. Az ilyen erdőben nem csak mi, hanem minden élőlény jobban érzi magát, sőt a nagy fák is újra helyet kaphatnak!"


Nagyon-nagyon magas fák között sétáltunk, olyan illatok voltak, amire nem találok szavakat és még Éva és Anna allergiája is enyhült kissé, és hamarosan levegőt is kaptak az orrukon!


Kibukkanva a sűrű, sötét erdőből, hirtelen ilyen gyönyörű látkép tárul a szemünk elé.


A Kaán Károly kilátó: "A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méterre a tengerszint felett helyezkedik el a környék kirándulóinak egyik kedvenc célpontja, a Kaán Károly-kilátó."

Hát nem tett jót a tériszonyomnak, hogy fel kellett másznom a tetejéig! De a kilátás tényleg gyönyörű volt...


...például a szomszédos János-hegyi kilátóra.


Az égigérő fák fölött voltunk. Speciel nekem nagyon kellett kapaszkodnom, és még így is nyilallgatott a gyomrom táján!


És tessék, hirtelen egy fekete párduc került a szemünk elé, :-), épp délutáni sziesztáját töltötte! Nagyon irigykedtem rá, mert nekem ez ma kimaradt.


Gyönyörű, fantasztikus erdei utakon bandukoltunk. Miért nem lehet az egész világ ilyen szép?



Aztán legnagyobb rémületemre egy újabb kilátó: a Makovecz Imre tervezte Kis-hárs-hegyi kilátó.

"A kilátónak jellegzetes, egyedi alakja van. Vázát egy lebetonozott vascső alkotja, melyen harminc akácrönkből két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki. A kilátó tetején kisebb terasz van."

Na ennek a tetejére én már tényleg nem mertem felmenni, mert igen erősen kilengett a nagy szélben, ráadásul két függőleges fakorlátja ki volt lazulva. Arra viszont sehogyan sem tudtam rájönni, hogy lehet az, hogy fölmegyek az egyik csigalépcsőn, és semmit nem változtatok az útvonalon, még a legtetejéig se mászom fel, csak elindulok szépen visszafelé, és egy másik csigalépcsőn érkezem le? Ha fel mertem volna mászni még egyszer, talán rájöttem volna...


Nagyon jól éreztük magunkat és büszke vagyok Annára, hogy zokszó nélkül bírta a néhol kicsit meredek, néhol csúszzós-sziklás, kétórás túrát! És magamra is eléggé büszke vagyok! :-) Sajnos semmilyen gasztronómiai élmény nem kapcsolódik ehhez a kiránduláshoz, bár a Szépjuhászné Étterem is a közelben volt, de most ezt kihagytuk.


10 megjegyzés:

Hedvig írta...

Nagyon szépek a képek, kellemes túra lehetett. A mamánk a kilátónak nevet adó Dr. Kaán Károly házánál volt alkalmazásban a 30-as évek végén, ott kereste meg a kelengyére valót.

Chef Viki írta...

Micsoda szép nap lehetett! Csodaszép helyeken jártatok!

Itt a kisház melletti erdőben is van tanösvény, sőt még egy pici csillagvizsgáló is :-)

Andi írta...

Hédi, ez nagyon érdekes, és mit dolgzott ott a mama? Főzött? Kertészkedett?

Viki, még erdő is van a kisház mellett? Meg csillagvizsgáló? Továbbra is nagyon irigykedem!

Ági írta...

Dédi volt az úri szakácsnő náluk. Mama azóta is híresen jó főző és sütő, még 90 évesen is. Nem a szokványos falusias modorban főz (tudod: vastag rántás, csirizes főzelék, zsírban úszó kirántott hús, zsomprkeksz zsírral, sterc, stb...), hanem az 1940-es évek Budapestjén dívó étkezési módnak megfelelően.

Ági írta...

Ja, én a mamát dédinek hívom, mert a lányom icipici korában mindig belekeveredett a családban a dédi, mamák, nagynénik, keresztszülők seregébe, és hogy ne legyen a kis fejében, a mamát én is elkezdtem dédinek hívni... Mamának meg ez nagyon megtetszett, hogy átkereszteltem.
Csillagvizsgáló is van? Ezt egyszer látni kell!

Andi írta...

Indulhatunk bármikor csillagvizsgálót nézni! :-)
Dédiről, meg a híres főztjéről írjatok még! Nagyon érdekel ez az úri szakácsnő foglalkozás!!! :-)

Éva írta...

Hát igen nagyon jó kis kirándulás volt még ha a harmadik, az Erzsébet kiátót ki is bekkeltétek!! De eljön még annak is az ideje!! Köszönjük a túrát nagyon jól éreztük magunkat!!!
És milyen helyes kis virágáruda van a közelben!! ;-))csodás kis fekete szemű eladókkal!! Pontosítással nem szolgálhatok mert einstand!

Andi írta...

Jaj tényleg, elfelejtettem, a gyönyörű kertészfiút, aki a kirándulás elején feldobta a hangulatot! Nagyon szexi felvilágosítást adott a tetüirtó szerekről, de sajnos mást nem adott! Hiába eninstandolod, én már lefoglaltam!

csincsilla írta...

gratulálok a túrához:) mindig nagyon szórakoztatnak a leírásaid:)

segebaga írta...

Te egy hős vagy, hogy felmásztál oda a magasba. Én sötétben voltam fent akkor nem volt annyira félelmetes, de látvány az mindent kárpótolt nekem is. Azt viszont örömmel hallom, hogy a "Makovecz kilátót" már használatba lehet venni. Amikor én ott jártam akkor le volt zárva, nem mintha felmásztam volna :)