Az az igazság, hogy nem vagyunk nagyon édesszájúak, sokszor úgy kerül ki a konyhámból süti vagy torta, hogy meg se kóstolom. Viszont azt gondoltam, a hagymaleves után jól esne majd egy kis édesség és mivel épp most kaptam ezt a receptet Kun Marcsitól, megkívántam a császármorzsát, pláne, hogy olvastam a hozzászólásokat.
Összekevertem a 10 dkg búzadarát 7 dkg liszttel, 2,5 dl tejjel és állni hagytam egy órát. Ezután a robotgépemmel felhabosítottam 3 tojást 10 dkg cukorral és 1 zacskó vaníliáscukorral, majd hozzáöntöttem a grízes keveréket. Egy nagy serpenyőben vajon addig pirítottam, forgattam, míg ilyen pirosas, morzsás nem lett. (Nem kell stresszelni, először egy ragacsos tömbbé áll össze, de ha tovább sütöd és kevergeted, akkor egyszer csak jó lesz!) Ez az adag 2 felnőtt embernek elég, de Tomi egyedül is meg tudja enni, ha ez a főétel és nem csak a desszert.
Tálaláskor megszórtam egy kis porcukorral és meglocsoltam eperlekvárral. Nagyon finom lett, de továbbra is maradok annál, hogy nem vagyok édesszájú. Nekem ez egy kicsit túlságosan édes volt.
Vacsora után már nem kívántam semmi mást, csak egy jó forró citromos gyógyteát. Lehet, hogy én is beteg leszek???
12 megjegyzés:
Már csinálom is... Ez nem igaz, plusz egy olyan étel, amit biztos megeszik Anna is!! Csak azt nem értem, hogy hogyan lettek ilyen kicsik a darabok?? Így kell pirítani kiszaggatva, vagy mi? (piri) A túlédesség ellen meg lehet védekezni, ha nem porcukrozom meg a végén, nem? Vagy egy kicsit savanykásabb lekvárral?: okoska
Okos Piri, ha rákattintasz a linkre, amit betettem, ott fényképekkel is illusztrálják a folyamatot. Különben meg folyamatosan kellett kevergetni meg a fakanál élével tördelni és attól lett ilyen darabos. (Úgy képzeld el, mintha egy nagyobb adag palacsintatésztát nem palacsintaként, hanem tojásrántottaként sütnél meg.)
Inkább a 10 deka cukrot csökkentsd, mert a porcukor mennyisége épp csak annyi volt, hogy picit látszódjon a képen. Igen, a savanyúbblekvár-ötlet kiváló! :-)
Tetszik a menü. Tul.képp póréhagymás, sajtgaluskás borsólevest terveztem ma estére egy-kétféle főtt tésztával, de lehet, hogy módosítom a terveket. Annyira jól néz ki. És sztem még gyorsabb is, mint a tésztafőzés. Nekem tutira nem lesz túl édes.
Most vagyok forró dróton Okos Pirivel, és észrevett egy hibát, hogy az eredeti receptben amit belinkeltem 7 g liszt van, én meg 70 g-t használtam. Majd tudósítok a fejleményekről.
jézus mária. nem maradhatnánk az egy kicsi meg egy löketnyi kifejezéseknél? az legalább egyértelmű.
De jobb lenne, mert akkor nem égne porrá az ember ilyenkor...
Akkor térjünk vissza a sajtgaluskás borsóleveshez. A sajtgaluska olyan, hogy reszelt sajtot teszel a nokedlitésztába?
Remélem Okos Piri személyesen is megírja tapasztalatait, de én gyorsan javítom, hogy az eredeti recept valószínűleg rossz, mert 7 gramm liszttel cseppfolyós maradt a kaja. Véletlenül én csináltam jól!
csak úgy érzésre, ahogy csincsila szok! :) lehet hogy kezdesz csincsillásodni???? jézus! :)
Ajajaj, akkor mindig répa lesz, bármit is tervezel :)
elszállt az előző remek kommentem...
szóval
1. az elcsincsillásodás az ugye azt jelenti, hogy egyre jobb?
2. a répakrémleves nem a császármorzsi helyett lett, szóval elkommentelted, ez nem az a hely...
1. Én nem így értettem!
2. Vagytok így néhányan, azt se tudjátok hol áll a fejetek és hova akartok kommentelni. De én azért tudom Segebaga miről beszél...
Megjegyzés küldése