Milánói makaróni

Még 20 évvel ezelőtt a SZOT Központi Iskolán dolgoztam; a vidéki hallgatóknak kollégiumot (nyáron szállodát) és éttermet üzemeltettek, és ebben az étteremben a dolgozóknak is főztek úgy, mint a SZOT üdülőkben annak idején: volt A és B menü (olcsón) és minden héten előre kellett jelölni, hogy mit szeretnénk enni. Ha felbukkant az étlapon, én mindig milánói makarónit vagy milánói sertésbordát rendeltem, és sokáig jártam az étteremvezető nyakára, hogy szerezze meg a milánói szósz receptjét a szakácsoktól. Ha jól emlékszem, így került családunkhoz ez a recept.

Hozzávalók:

• egy fej hagyma
• 20 dkg füstölt tarja, comb, karaj vagy bármi más
• 20 dkg gomba
• 20 dkg sajt
• 7 dl házi paradicsomlé (vagy 1 db "fácános", vagy 2 db másmilyen paradicsom konzerv)
• 50 dkg makaróni

Most, mivel ilyen zsíros húst sikerült szereznem, azzal indítottam, hogy kicsi olajban megsütöttem a kis kockákra vágott tarját, hogy kisüljön belőle a zsír, majd erre dobtam rá az apróra vágott hagymát. Általában fordítva szoktam indítani: hagyma, utána füstölt hús. Miután mindkettőt megdinszteltem, jöhet rá az apróra vágott gomba, természetesen kicsivel több, mint 20 deka, (inkább 40). (Megjegyzés Csincsillának: Toma sem eszi meg a gombát semmilyen formában, kivéve ezt!) Emlékszem, régen nem kellett sózni a milánóit, sőt akkoriban gyakran elsóztuk a füstölt hússal, de mostanában már gyanítom, hogy ezek a húsok füstöt nem láttak, csak aromát, így hát kellett sót is szórnom a szószba. Tehát jöhet a só, bors.

Egy másik edényben olajon sütni-főzni kell a paradicsomszószt, ettől kicsit édeskéssé válik. Erre az utasításra viszont határozottan emlékszem, akár a SZOT Iskoláról származik a recept, akár máshonnan. Néha így csinálom, mint most is, néha pedig egyenesen a hagymás-füstölt húsos-gombás cuccra öntöm a paradicsomot.

Amikor mindkét edényben elkészülnek a dolgok, a jól besűrűsödött paradicsomszószt átöntöm a másik edénybe és még kicsit összefőzöm. Ilyenkor szoktam egy kis cukrot és szerecsendiót (!) szórni a mártásba, ez szerintem tesóm ötlete, és a gyerekek így szokták meg, nem lehet semmi más fűszert használni nálunk! Egyszer próbáltam oregánót, de akkor nekem kellett megennem mind a négy adag milánóit.

Amikor a makaróni is megfő, egy kis isteni mártással összekeverem, majd rászórom a reszelt sajtot. Toma még egy bónusz adag szószt is kapott a tésztájára:

És itt látható a makaróni:

A milánói makaróni nem tévesztendő össze a bolonyai spagettivel! Egyik legnagyobb különbség, hogy a milánói makaróni makarónival készül, a bolonyai spagetti pedig spagettivel, azzal a tésztával, ami a makaróni belsejéből hiányzik! :-)