2008. szeptember 30., kedd

Póréhagymás borsóleves, pecorinós grízgaluskával



Igen, tudom, hogy ez nem a leves, de azt még nem fényképeztem le, ezt meg már igen:) Ez a hatalmas vadállat (jelenleg két és egyharmad hónapos) lett abból a picike kis fekete pihéből, és mint a legtöbb cicus, ő is nagyon szeret a frissen vasalt cuccokon alukálni. A kép megtévesztő, társaságban sosem alszik (helyette csíp, rúg és harap), ez egy kivételes pillanat volt, hát kihasználtam.
Ezt a levest még száz éve a Noémitől tanultam, sokkal gyorsabb, mint a hagyományos borsóleves (pedig azért az sem egy többórás alkotás), és sokszor megeszik a gyerekek is :)
Szóval a hozzávalók:
- egy póréhagyma fehér alja
- fél kg mirelit zsenge zöldborsó
- egy csokor petrezselyemzöld (de nélküle is működik)
- egy fél evőkanál libazsír (egyeseknek olivaolaj)
- 4 teáskanál búzadara
- csipetnyi sütőpor
- egy tojás
- némi reszelt sajt
- só, bors

A libazsíron kicsit megpárolom a felkarikázott hagymát, hozzádobom a borsót, kicsit párolom azzal is, aztán felöntöm kb. egy liternyi vízzel, és puhára főzöm, ez nagyon gyorsan megy, gyakorlatilag már puha is, amikor felforr a víz.
Közben megcsinálom a galuskákat, a tojást összekeverem a búzadarával, sóval és sok borssal, a reszelt pecorinóval (persze más karakteres sajt is jó:), a csipetnyi sütőport csak a szaggatás előtt fogom hozzákeverni. Ez így összekeverve elég híg, de majd még sűrűsödik a darától.
Ha felforrt a víz, és puhák a zöldségek, sózom és borsozom, és beleszaggatom a galuskákat, aztán ha már azok is megfőttek, egy külön tálba kiveszem őket. Megszórom a levest a petrezselyemzölddel, és gyorsan elzárom a gázt alatta. Én tejföllel szeretem (mint a képen is látszik).

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez csuda jól hangzik, gondolom nagyon finom vót.
És Toma2, nem találok szavakat, millen "óriás" lett :)

Andi írta...

Igen, ez egyszerűen őrület, hogy ez már egy fekete párducra hasonlít leginkább! És milyen szelíd... biztos álrémhír, hogy vadállat!
A leves nagyon jól hangzik, a bejegyzés végére ha lehetne egy fényképet róla holnapra...?

csincsilla írta...

a jó (közös) konyha :)hála istennek, elég jó az étvágya, egy fél csirke is lecsusszan, ha arról van szó :)
ha megmutatom a lábujjam hűlt helyét, akkor elhiszed végre, hogy leharapta? csak már letöröltem róla vért, azért tűnik ilyen szelídnek.

Andi írta...

Egy fél csirke, lehet, hogy nagyobb mint ő! Nem zavarja?
Nem hiszem el, ne haragudj! Vért bármikor tudsz a lábujjardra produkálni, akár egy maratoni futással, akár egy rossz cipővel. Ez egy szelíd cica és kész!

Névtelen írta...

Szerintem csak lusta lefotózni és ráfogja szegénykémre, hogy egy vadállat. Vagy a borsóleves belőle készült!!??

Andi írta...

Már megint Tomacicát tálalta fel vacsorára?

Andi írta...

Megvettem a póréhagymát! :-)
Kezdődik, apa kezdődik!!!!

Névtelen írta...

Tegnap láttam egy fekete cicát amint egy fa ágán békésen aludt. Először azt hittem nem tud lejönni azért van ott aztán konstatáltam, hogy nyugodtam alszik. Teljesen olyan volt mint egy feketepárduc a vadállatos filmekben.
Ami az érdekes, ma is ugyanott volt!!! Úgy látszik ez a törzshelye!!
Hasonlígtott idősbtamás2bácsira.
(a macskaborsó leveske is jó, na)

Névtelen írta...

Elkészítettem. Nagyon finom lett, de nekem a galuska-alapanyag teljesen szétfolyt a levesben, úgyhogy nem szedtem ki belőle.:) Máskor is fogok ilyet főzni.