2008. szeptember 20., szombat

Héjában sült krumpli + Nigella krumplija


Nagyon hideg van kint és mivel napokig nem volt fűtés a lakásban (távfűtéses!), rettenetesen fáztam és sokat gondolkodtam, mi legyen a hétvégi menü, amivel jó sokáig járathatom a sütőt és jól bemelegíthetem a lakást. A saslikra esett a választásom, de eközben az is elég sok fejtörést okozott, hogy olyan kaja legyen, amihez nem sültkrumpli a köret, mert már olyan sokszor esszük ezt, hogy félek, gyomorrákot fogunk kapni.

Még jó, hogy erről beszélgettem pénteken Babuval, mert ő kérdezett vissza, hogy miért nem csinálok héjában sült krumplit? Hát én se értem, hogy miért nem jutott eszembe, mert ez az a köret, amit szinte a legjobban szeretek. Akár forrón, vajdarabkákkal megszórva, akár csak sózva, akár úgy, mint most, fűszeres tejföllel leöntve.


Így hát az történt, hogy amikor a salsikrudakat betoltam a sütőbe, a tepsi mellé tettem még 4 szem jól megmosott, dörzsi szivaccsal megsúrolt krumplit és együtt süldögéltek majdnem egy órán keresztül.

Az öntetekhez az adta az ötletet, hogy amikor Londonban jártunk Évával egy hosszú hétvégére, a sült csirke mellé a héjában sült krumplit tejföllel leöntve tálalták. Ezt fejlesztettem tovább egy kicsit, hogy az egyik öntetet snidlingesre, a másikat petrezselymesre csináltam.
















Két evőkanál olivaolajat, csipetnyi sót, borsot elkevertem egy kis pohár tejföllel, beleszórtam az apróra vágott snidlinget, majd az öntet felét kivettem egy kisebb tálkába. Ezután még apróra vágott petrezselymet is szórtam a tejfölbe, és ezt is áttettem egy másik tálkába.

A forró sült krumplit éles késsel fölül keresztben behasítottam, két végénél megcsíptem és összenyomtam, hogy a finoman gőzölgő belseje kicsit kibuggyanjon. Megsóztam, majd jól meglocsoltam az öntettel.

De mivel féltem, hogy a gyerekek nem értékelik eléggé a héjában sült krumplit, készítettem egy másik köretet is a saslik mellé, mégpedig Nigella krumpliját.


Két nagyobb szem krumplit megpucoltam, hosszában negyedekre vágtam, majd félcentis karikákra szeleteltem (háromszögek lettek belőle). 4 percig főztem, szűrőben kihűtöttem. Mialatt hűlt, a krumplifőző lábosban vajat olvasztottam a lekapcsolt, de még forró lapon. A kihűlt krumplit búzadarában kézzel jól megforgattam, az olvadt vajat egy sütőpapírral bélelt sütőtálba öntöttem, beletettem a grízzel bevont krumplit, majd betoltam a sütőbe. Kábé 10 perc múlva a krumplira dobtam egy gerezd összenyomott fokhagymát, majd kanállal összekevertem és újabb 15 percig sütöttem. Szerettem volna, hogy piros legyen, de már nagyon éhesek voltunk, nem vártunk tovább. Nagyon finom volt, kívül ropogós, belül krémes, de legközelebb kipróbálom fokhagyma nélkül is. Legalábbis a saslik mellé kicsit semlegesebb ízű köret való szerintem.


A finom vacsora mellé finom görögsalátát csináltam, és Bea, ajánlom ezt figyelmedbe, mint lehetséges karácsonyi menüt egy pohár különleges, behűtött, ünnepi fehérborral! Az egyedüli bonyodalom a saslik felfűzése, de azt egy nappal korábban is meg lehet csinálni :-)

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kezdek hasonlítani Sütire meg Zoknira. Ilyen finomságokat látok és csurog a nyálam. Ezt mi csak "cipőfűző"effektusnak híjjuk. Szóval itt ülök a gép előtt egy cipőfűzóvel a számból kilógva. Hüpp-hüpp

Andi írta...

Jaj ne hüppögj, gyere ide inkább, vagy kőtözz közelebb!

Névtelen írta...

sebe! arra nem is gondútá, hogy megcsináld? elvégre azé van ide felkrakva a blogba, hogy mindenki kipróbálhassa! :)

Andi írta...

:-)))

Névtelen írta...

Köszönöm az ötletet, Andi! Elkezdek szorgalmasan jegyzetelni, a lehetséges karácsonyi ételekről listát készíteni, és a te segítségeddel végre egyszer időben összeállítom a menüt! :)

Névtelen írta...

Halló, nekem is jól jön ez az ajánlat nemcsak Beácskának, mert én meg vendéget akarok hívni és ez a krumplis nyársas kaja pont jó lesz!!! Megcsinálom. Nem túl bonyolult mégis érdekes és jó véndégváró. (A gyerek meg majd eszik vajaskenyeret.)