Aranyérmes boraim

Ma Ivó névnap van, tehát nem eszünk, hanem iszunk. Az aranyérmes borokat Dezső unokabátyámtól kaptam húsvétkor, az aranyérmekről szóló cikket pedig Micike másolta nekem ki a Színes Magyarország című lapból. (Nem véletlenül figyelt fel a cikkre, hiszen az aranyérmes Menoir-t vele kóstoltam meg!) Beírom ide, mert nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen kiváló borokat kóstoltam már életemben...

"Arattak Dúzsi Tamás borai a rozék világbajnokságán

Három arany- és egy ezüstérmet nyert Dúzsi Tamás szekszárdi borász a cannes-i borversenyen. Ez igen megtisztelő, hiszen Dúzsi úr a világ legnevesebb bortermelő országainak résztvevőivel mérte össze erejét, és mind a négyféle rozéja érmet szerzett.

Dúzsi Tamás bortermelő vidékre született. Kicsi korában már megtanulta tisztelni a nemes nedűt, hiszen nagyszüleinek, szomszédjainak mind nagy szőlői voltak. Gyermekként rengeteg szüreten vett részt, még arra is emékszik: a régi időkben fateknőbe és nem puttonyba szedték az érett gyümölcsöt.

- Nagyon szeretem a munkámat, mindig is borász szerettem volna lenni, amit mi sem mutat jobban, minthogy borászati szakközépbe, mad főiskolára jártam - magyarázza Dúzsi Tamás. A cannes-i versenyt már régóta megrendezik, ott a világ midnen tájáról érkező rozéborokat értékeli a zsűri. Ez a megmérettetés a világ legnagyobb rozéversenye. Jómagam négy éve indulok rajta és eddig mindig kaptam érmet. Az idei verseny számomra a legeredményesebb, hiszen mind a négyféle boromat éremmel jutalmazta a zsűri.

A franciáknak kicsit más az ízlése, mint a magyaroknak, ők a testesebb, érettebb fajtákat kedvelik, szerintünk pedig a jó rozé könnyű és illatos, nem csak étel mellé kellemes fogasztani, hanem önmagában is jó kortyolgatni. Ezért lehet, hogy az általam legjobbnak ítélt boromra, a kékfrankosra kaptam az ezüstérmet. A Medonoir, a Cabernet Sauvignon és a Pinot Noir aranyat kapott."

Mint látjuk, ez a három borom marad még kóstolásra, a Cabernet Sauvignon, amit tesómmal fogok felbontani (ez is aranyérmes!), a Pinot Noirnak kitalálom még az alkalmat, amikor felbontom, és a Medonoir, ami nem látszik a képen, mert már megittuk Micikével, és nagyon-nagyon-finom volt.

A cikkben említett (ezüstérmes) kékfrankost is megkóstoltam már, sőt, tesóm is húzott egyet az üvegből és még az ezüst/aranyérem előtt megállapítottuk, hogy nagyon finom rozék!!! Dezső, te honnan tudtad ezt???

Még egy érdekesség a cikkből: "A versenyen egyébként a borászok nem vesznek részt, csak palackban küldik ki a nedűt. A zsűri nem látja, ki a termelő, hanem egy sorszámmal ellátott pohárból kóstolnak."

Fantasztikus, hogy Dezső jóvoltából nekem ilyen híres boraim vannak! Köszönöm még egyszer!