2009. május 17., vasárnap

Epres panna cotta és tzatziki házi joghurtból


Nem csináltam semmit egész hétvégén. Csak pihentem, virágot ültettem, kertészkedtem, napoztam, olvastam és sokat-sokat aludtam. Ja és kicsit futottam Mazsival, méghozzá elég jó időt, meg is örökítem itt a blogban: 21.06 volt, szemben a szokásos 22-vel (19-valamennyi a rekordunk, de nem tudunk rájönni, hogy azt hogy csináltuk). A házi joghurt speciel magától készült el, szinte nem is kellett emberi közreműködés: Csincsilla házijoghurt-receptjét használtam, minden utasítást szóról szóra betartottam, még a mennyiség is ugyanaz volt, tehát arról nem is írok. Természetesen tökéletesre sikerült, hála a tökéletes receptnek!


Azt, hogy egy kis sült csirkét sült krumplival és egy kis fasírtot petrezselymes újrkumplival főztem, már le sem merem írni, talán cikinek találtatik, van is olyan, aki ha belép a lakásomba, az első kérdése az: Hát te, hogyhogy nem főzöl? Hát igen, más érdekes vagy hasznos, esetleg kellemes tevékenységet én sem tudok elképzelni otthon a lakásomban... Szóval úgy alakult, hogy nem főztem, vártam a jobbnál jobb programajánlatokat, tesómmal is függőben volt pár dolog, unokatesómmal is, de nem volt rám szükség, tehát elfoglaltam magam szépen. Annyira jól esett ez az édes semmittevés, már csak egy kis futás hiányzott a végére... Mazsikám, sajnálom, hogy lebetegedtél, gyógyulj meg!


A jogurt tehát magától elkészült, egyik üveggel gyorsan átvittem tesómnak, hogy csöpögtesse le és készítsen a másnapi ebédhez tzatzikit belőle, én pedig fél kiló (600 Ft-os) epret megmostam, az osztályon aluli darabokat gyorsan megettem, a többit villával összetörtem, majd hozzáadtam a Csincsillánál már szépen felvázolt joghurtos-tejfölös-cukros (4 evőkanál!!!) keverékhez. Ezután elkészítettem a zselatinos keveréket, hozzáadtam az epres joghurthoz, kis tálkákba szépen elosztottam és mehettek a hűtőbe éjszakázni. Egészen biztos voltam benne, hogy nem fognak megdermedni, mert annyira folyékonyak voltak még egy óra múlva is. De Csincsilla ribizlis panna cottájához megszólalásig hasonló állagút sikerült előállítanom! Köszi a recit, ezentúl hetente kell készítenem ilyet kis családomnak... :-)


Tálaláskor megszórtam mandulapehellyel és még Toma is vígan bekanalazott egy adagot. Azt hittem, ez a házijoghurt-mennyiség soha nem fog elfogyni, hiszen többszöröse az egész évi joghurtfogyasztásunknak, de vasárnap estére már egy csepp se maradt belőle! Fantasztikus!


Tesóm tzatzikije is eszméletlen finom lett, áthozott egy kis adagot kóstolónak, amikor átjött befesteni a hajamat. Jut eszembe: ne felejtsük el holnap észrevenni, milyen szép vagyok! :-) Köszi!




10 megjegyzés:

tata írta...

MIKOOOOOOR SZEEEEDÜÜÜÜNK EPREEEEET????? CSINCSILLA!!!! NEM ÉRIK MÉG????

Andi írta...

Tesóm picit türelmetlen...

tata írta...

mer ez az epres izé és annyira finom volt. meg eperhabot kell csinálni, meg eperlevest, meg eper vodkával... :)

Andi írta...

Híha! Hédi azt írta, még a Szigetközben is nyoma sincs a szeddmagad epernek! Nyugi!

mazsolla írta...

nagyon fini volt, bár alig ettem belőle mert a nagy részét meghagytam anyukámnak! *vihi* hát igen...a jó szívem visz egyszer engem a sírba!

Andi írta...

Persze ha nem lettél volna beteg, egy falatot se hagytál volna anyukdának - jó szíved ide vagy oda...

mazsolla írta...

meg igazából nem is volt olyan nagy adag, viccelődtem :P fáJÓszívvel hagytam meg a végét...

Bea írta...

Látom, Mazsi megfogadtad a profilképedre vonatkozó tanácsot :)

Nincs még olyan igazi eperszezon? Hogy lehet az? Tavaly szülinapomra egy kosárnyi eperlekvárt kaptam tőletek, tehát addigra, vagyis kb. ilyenkor már bőven szedtétek az epret.

Andi írta...

Jólvanna, ne sürgess! Majd szedünk, ha tudunk :-)

mazsolla írta...

Bea! iiiiigeeeeeeen:) (és így egyszerűbb is mert nem kell minden egyes alkalommal beírni a nevem)