Szent Luca sütemény

Nem is sütemény, nem is zsemle, talán leginkább a húsvéti kalácsokhoz hasonlít, édes is, nem is. Mindenesetre annyira finom, hogy még jó, hogy rögtön melegében lefényképeztem. Az a fantasztikus benne, hogy 100 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készült (még zsemlékhez is maximum két harmadot szoktam használni), és mégis könnyű és foszlós, mint egy tejeskalács. Hihetetlen jó a recept! És persze az is megeszi, aki egyébként messze elkerül minden egészségesebb pékárut.

A recept innen van, eredetileg Peter Reinhart receptje. Elég hosszú a leírás (amit kivételesen betartottam:)), kicsit körülményesnek és hosszadalmasnak tűnik a folyamat, de ne riadjatok vissza. Tényleg több időt igényel, mint egy teafőzés, de alig többet, mint egy egyszerű kelt tészta. Kell hozzá egy kis előretervezés, mert egy nappal előbb hozzá kell fogni, meg egy olyan délelőtt/délután, amikor legalább 3-4 órányit otthon vagyunk, és félóránként-óránként kicsit foglalkozunk a tésztával. De tuti megéri!

A recept:

A sütést megelőző nap kell két megcsinálni a két előtésztát, fogalmam sincs, van-e egyáltalán nevük magyarul, most  nincs időm kotorászni utána. Néhány perc az egész.

Soaker:

- 227 gramm teljes kiőrlésű liszt

- 1/2 teáskanál só

- 3/4 csésze joghurt

Ezeket össze kell keverni egy tálban, gömböccé formálni, fóliával letakarni, és békén hagyni, szobahőmérsékleten 12-24 órát.

Biga:

- 227 gramm teljes kiőrlésű liszt

- 1/4 teáskanál instant élesztő (én egy morzsányi frisset használtam)

- 142 gramm víz

- 1 nagy tojás, felverve

A hozzávalókat egy tálban összekeverjük. Két percig nedves kézzel dagasztjuk. Öt percig hagyjuk pihenni, és aztán megint egy percig dagasztjuk. Áttesszük egy tiszta tálba, fóliával letakarjuk, és mehet a hűtőbe, minimum 8 órára (maximum 3 napra). A felhasználás előtt 2 órát szobahőmérsékleten kell pihentetni.

Másnap össeállítjuk a tésztát. Hozzávalói:

- az összes soaker

- az összes biga

- 113 gramm teljes kiőrlésű liszt

- 5 gramm só

- 7 gramm instant élesztő (2 dkg frisset használtam)

- 71 gramm méz

- 56 gramm olivaolaj

- 1 tojás fehérje + 1/4 teáskanálnyi méz, a sütemények megkenéséhez

A soakert is, és a bigát is 12 darabra vágjuk, kicsit megszórjuk liszttel, hogy ne tapadjanak össze.

A összes darabot egy nagy tálba tesszük, hozzá a többi alkatrészt (a tojásfehérjét kivéve, persze).  Nedves kézzel két percig dagasztjuk.

Liszttel enyhén beszórt felületre kiöntjük. 3-4 percig dagasztjuk, gombócot formálunk belőle, és öt percig békén hagyjuk.

Közben vékonyan kiolajozunk egy tálat.

Újra egy perc dagasztás. A tészta rugalmas, nagyon jó állagú. Megint gombócot formájunk, beletesszük a kiolajozott tálba, körbeforgatjuk, és letakarjuk egy fóliával. Szobahőmérsékleten 45-60 percig pihentetjük, hogy másfélszeresére nőjön (én még egy könnyű meleg takarót is tettem rá, mert nagyon hideg napon csináltam).

Megint kiborítjuk a tésztát nagyon enyhén lisztezett felületre, és 12 részre osztjuk, kis gombócokat formálunk, és letakarva 10 percig állni hagyjuk. Utána hosszabb hurkákat sodrunk minden egyes kis gombócból, és megformáljuk a kalácskákat (ld. a fényképen). Sütőpapírral bélelt sütőlapokra pakoljuk őket, és letakarva megint pihentetjük kb. egy órát, amíg megint a másfélszeresükre nőnek.

Közben előmelegítjük a sütőt 218 fokra. Megkenjük a kalácskákat a vizes-mézes tojásfehérjével, belegyömködjük a mazsolaszemeket a kunkorok közepébe, és mehetnek is a sütőbe. Rögtön levesszük 175 fokra a hőmérsékletet, és 15 percig sütjük a süteményeket. Ekkor 180 fokban elforgatjuk őket, és még 10-20 percig sütjük, amíg szépen meg nem pirul a tetejük, aztán még 90 fokon középen (mivel nekem mostanában kicsit rakoncátlan a sütőm, ennél kicsit egyszerűbben jártam el, szóval valahány hőfokon megsütöttem:)). Rácson kell hagyni kihűlni.

Vigyázat, vészesen finom!!!

És a bónusz-Zsuzsi, mert ő ma még nem volt: