Tojáskrém és virágok

Most, hogy túl vagyok egy jó nagy halom tejszínes-porcukros eper áhítattal történő elfogyasztásán... itt egy picit meg is állok, hiszen Tatának és Vikinek szeretném megköszönni, hogy áthozták a szülinapi ajándékomat, egy szép nagy kosár frissen szedett epret! Szegény Tata bele is rokkant az eperszedésbe, ezért neki külön köszönet jár. Annyira finom! Ha még marad belőle és túl leszek a holnapi bográcsoláson, ígérem alkotok belőle valamit és megosztom veletek. :)
De most vissza az eredeti témához. Nem tudom, írtam-e már, hogy mennyire nem szeretem a tojássárgáját. De csak bizonyos formában. Pl. a főtt tojás sárgáját nem bírom megenni, csak ha salátában van, vagy salátán díszítésként. A tükörtojás sárgáját meg egyenesen utálom! A lágytojásról ne is beszéljünk! Egyszer régen egy étteremben véletlenül Holstein szeletet rendeltem. Akkor még nem tudtam, hogy az egy tükörtojással készülő hús és a pincért sem kérdeztem meg, mit takar a név. Pechemre. Amikor kihozták az ételemet, képes voltam a tükörtojás sárgáját egy barackillatú papírzsebkendővel eltávolítani a fehérjéről, mert azt viszont szeretem. Nem vagyok rá büszke, csak azért írtam le, hogy érzékeltessem a viszonyomat a tojássárgájával.
Egyféle módon viszont éjjel-nappal meg tudnám enni a főtt tojást: tojáskrémként elkészítve.
Van pár ember a környezetemben, aki istenien tudja elkészíteni. Néha én is csinálok, de valahogy soha nem sikerül elérni azt az ízt, amit másokéban érzek. De nem adom fel! Egyszer csak összejön! Addig meg más tollával ékeskedek, mint ahogy már annyi ételnél megtettem. Az én chef sipkám ezáltal mindazoké is, akik segítenek nekem.
Tesókám kolléganője, az imádnivaló Kati (fedőneve Aranymaszat) nemrég meglepett bennünket egy jó nagy adag általa készített tojáskrémmel. Katiról annyit feltétlenül érdemes tudni, hogy én még nem láttam nem mosolyogni. Folyton pörög, lételeme, hogy másoknak segítsen, másokkal jót tegyen. Ő is egy energiabomba, akárcsak Eszti, csak neki nem 2 hanem 5 gyereke van, közülük hárman ikrek! Már nem a csillagjegyük... az Katié, múlt héten volt a szülinapja. Úgyhogy innen is boldog szülinapot kívánok kedves Ikrek-társam! :)
Szóval amikor Kati megtudta, hogy én mennyire szeretem a tojáskrémet, elhatározta, hogy egy csütörtöki napon készíti el, mert akkor szoktunk átlátogatni a szüleimhez. Nagyon finom volt! Alig bírtam abbahagyni az evést! El is kértem rögtön a receptet, hátha ez lesz az igazi és végre én is meg tudom csinálni jól. Azóta még nem próbáltam...de majd beszámolok a legközelebbi eredményről.
Ezt írta Kati:

"Hozzávalók:5 tojás, 1 pohár tejföl, 5 dkg vaj (vagy margarin), 1 fej vöröshagyma, 1 evõkanál mustár, 1 mokkáskanál currypor (el is maradhat), 1 púpozott mokkáskanál só, 1 késhegynyi törött fekete bors.

Elkészítés:A megmosott tojásokat keményre fõzöm, majd még melegen meghámozom, és egészen apróra összetöröm. A vajat a tejföllel és a mustárral habosra keverem, hozzáadom a megtisztított és finomra vágott vöröshagymát. A fûszerekkel tovább ízesítem, végül a fõtt tojást is hozzákeverem. A krémet jól lehûtöm. Pirított kenyérszeletekre kenve, zöldpaprikával, paradicsommal vagy újhagymával a legjobb! Jó étvágyat kívánok!"

A pohár tejföl gondolom kis poharat jelent, de majd Kati kijavít, ha tévednék. Ő vöröshagyma helyett lilahagymát tett bele, én is jobban szeretem azzal. Valamint elhagyta a curryport, aminek nagyon örülök, mert nem szeretem. :) Így volt tökéletes!
Szeretném nektek megmutatni azt a sok szép virágot, amit szülinapomra kaptam. Nagy része vágott virág, mert ismernek, tudják, hogy nálam a cserepes növény halálra van ítélve. De anyukámék mindig rendületlenül bíznak és időnként meglepnek egy-egy cserepes virággal, hátha...Eddig még nem nagyon jártak sikerrel. De ez a banánfa remélem hosszabb életű lesz mint a többi, mert annyira tetszik! És a könyv szerint akár még termést is hozhat. Majd...egyszer...talán... :)Ezt a gyönyörű csokrot Bee-től és Dávidtól kaptam még a meglepetés-ebéden. A fotó nem adja vissza az igazi színét. Egészen mélybordók a rózsák.

A főnököm sem feledkezett meg rólam. Sajnos nem tudom ennek a virágnak a nevét, de általában ilyent kapok tőle, mert tudja, mennyire tetszik.

A következő képen a jolly-jokert láthatjátok, mert nemcsak a virág, hanem a váza is ajándék. A csokrot Mazsolinótól és barátjától, Zolitól kaptam. Olyan hosszú, hogy tesóm azt mesélte, amikor vitte haza a virágostól, fel kellett emelnie, különben a földön húzta volna a tetejét. Direkt tartós virágokból készíttették, hogy sokáig gyönyörködhessek benne. Kaptam tőlük aranyos kis kaktuszokat is. Majd ha kinyílik rajtuk a virág, megmutatom, egyelőre csak bimbóként láthatók.

A váza pedig a rózsaszín tulipános Walther Glas sorozat következő része. :) A szüleimtől kaptam, mert emlékeztek rá, mennyire tetszett, amikor tesómék megajándékoztak a két tállal. Az egyiket a kókuszgolyónál fel is avattam, nem tudom láttátok-e akkor a képeken.

És végül, de nem utolsósorban a szomszéd Erzsike nénitől kapott rózsáim. Citromfüvet tett közéjük díszítésképpen. Nem tudta, hogy szülinapom van, csak egyszerűen becsöngetett, hogy hozott át nekem virágot. Amikor megköszöntem és elmondtam, hogy pont születésnapom van, a 80 felett járó, nálam fél fejjel alacsonyabb (!) néni olyan fürgeséggel "ugrott a nyakamba" és szorongatott meg, mintha 20 éves lenne. :)