Beteg a fiam, megfázott ... mégis elment az iskolába unszolás nélkül. Aki ismeri Tomát, vagy őt nem, de hozzá hasonlóan iskolaundoros fiúgyermeket, vagy olyan szerencsés, hogy nem ismeri egyiket sem, de el tud ilyet képzelni, talán azt is érzi, mekkora öröm ez nekem. Nagy boldogságomban még arra is rá tud venni, hogy este elmenjek érte kocsival az iskolába.
Hagymalevest készítettem, hogy jól kikúráljam a nátháját. Életemben egyetlenegyszer tapasztaltam a hagyma varázsos hatását, amikor egy fél fej hagymától másnapra minden náthám elmúlt, azóta mindig ezt készítem ha valamelyikünk beteg. És mindig reménykedem, hogy főtt formában is varázsolni fog a hagyma...
Mivel sok munkám van megint, nagyon meg kellett terveznem, hogy készül a vacsi. (Ha az APEH olvasná a blogunkat, természetesen INGYEN dolgozom itthon esténként a barátaimnak!!!!) 4 fej hagymát egy kis vajon jó sokáig dinszteltem, majd amikor már elég büdös volt az egész lakásban, felöntöttem vízzel, dobtam bele egy húsleveskockát, sót, borsot, és ezzel tovább főztem még egy ideig. (Ezalatt lehetett dolgozni.)
Amikor visszaértünk az iskolából, gyorsan bekapcsoltam a sütőt 220 fokra, kis kockákra vágtam két és fél zsemlét, megöntöztem majdnem 10 dkg olvasztott vajjal (nem tudom, pontosan mennyi volt, hiányzott a 10 dekásból valamennyi), majd bedugtam a sütőbe. Legalább a sütő most jól bemelegítette a konyhát!
A hagymát botmixerrel pépesítettem, felöntöttem tejszínnel, még egy kicsit utánaízesítettem, majd a mikróban előmelegített tányérba szedtem, díszítettem egy kis apróra vágott snidlinggel, frissen őrölt borssal. Fényképezés után dobtunk bele egy maréknyi pirított zsemlekockát, megszórtuk jó sok reszelt sajttal és tűzforrón felfaltuk.
Nagyon remélem, hogy meggyógyítja Tomát holnapra!!!
23 megjegyzés:
Hú de finom lehetett! És meggyógyult a kisfiad?? És tudtatok aludni ezután?? Mennyi mennyi kérdés... Azt kéne még, hogy pirított, kivájt nagyzsemlében tálad fel ahogy egyszer Budakalászon ettük, emlékszel??
Nem gyógyult meg sajnos, reggel még köhögött is, de mire a teát elkészítettem, már aludt megint.
Minket soha semmi nem szok zavarni az alvásban!
Igen, mindig tervezem azt az emlékezetes zsemlés verziójú hagymalevest, de soha nincs rá időm sajnos! Emlékszem persze, kisfiam is mindig emlegeti!
Jobbulást a fiatalembernek, tényleg nagy lehet a baj, ha még iskolába is elment szegény szó nélkül!
Nagyon sajnálom, de erre a levesre csak három pontot tudok adni, a mértékegységek teljes hiánya miatt, hidd el, nekem a legrosszabb, de hogy fogom én ezt így megfőzni?
Szerintem simán! :-))) ahogy én téged ismerlek!
Ja, és isteniek a fényképek!
És egy grízgaluska-szerű cuccba kell az a reszelt sajt. 7 vagy 70 gramm gríz, tojás, sajt, csipet sütőpor, ilyesmi. Akkor kell ilyet csinálni, ha nincs otthon répa és pirospaprika, van viszont póréhagyma meg sajt.
Toma csinálta az összes képet, köszi!
és mit csinálunk, ha van otthon répa meg piros paprika?? :-)
Nem véletlenül ugrottam át a 7 vagy 70 grammra vonatkozó bejegyzést...
akkor nem is firtatnám, hogy 7 vagy 70. és azt nem tudom, hogy a fenti piros cuccokkal mit csinálunk, csak azt tudom,hogy akkor mit csinálunk, ha ezek nincsenek. én sem tudhatok mindent.
Teljesen világos! :-)
Ne is firtasd, lécci, nagyon ciki. Rád bízom hogy 7 vagy 70!
csincsilla megőrült? :)
Csak kicsit őrült meg, amennyiben ezeket nem is ide kellett volna kommentelnie, hanem a császármorzsához, aminek elrontottam (finoman szólva) a hozzávalóit, Éva vette észre, mert én 7 dkg lisztet írtam az eredeti reci meg 7 grammot ír... Szerintem mindegy, de a többiek kekeckednek!
igen, de nem figyelhetek mindenre oda. illetve nem.
Nem bizony! :-)
kár hogy azt se tudja mit beszél. most igen vagy nem? :)
akarsz róla beszélni?
hát az egyik kérdésre igen, a másikra nem :)
és igen, akarok róla beszélni :)azt hiszem...
kicsit bizonytalan vagy, vagy mégsem...? :)
Na ide is megírom Csincsillának, meg majd mindjárt a császármorzsához is, hogy Éva kipróbálta 7 grammal és cseppfolyós maradt, úgyhogy mégis 70 g!!!!
Tata! Csincsilla egyáltalán nem bizonytalan, hanem egész biztosan fél és nem szeret konfrontálódni (veled)...
ezen nem csodálkozom egy cseppet sem. az nem is lehet jó neki. :):)
Megint csak a szúrka-piszka, oszt a kostoló hun marad??!!
Remélem Toma úr már a gyógyultak táborába tartozik!!!
Sajnos nem! Fene ebbe a hagymalevesbe :-))) Már csak azért is, mert Zoknikámnak nem lehet belőle csomagolni csontokat! :-) (le fog vonni pontokat megint...)
Megjegyzem: nem csak a csontot szeretem. Gazdikám örömére még a "rozsdásszeget" is megeszem. :)
Akkor összeszedek minden rozsdás szeget, ami a lakásban található, csak nehogy pontlevonás legyen! :-)
Megjegyzés küldése