Szilvalekváros/bodzalekváros papucs

Elképzelem Mazsit, ahogy ül a számítógépe előtt és rettegve várja a mai bejegyzést, hogy vajon elkészültek-e a papucskái, amit még vasárnap ígértem neki. Na akkor jelentem: Megsütöttem! Szépen kitettem erre a tálra, de csak a fotózás kedvéért és máris csomagolom neki. :-)

A receptet Stahl: Gyors édességekben találtam Szedres papucs néven. Nekem nem volt itthon szedrem, volt viszont Csincsilla gyönyörű sült szilvalekvárja és még a hűtőben egy kis kővé aszalódott saját bodzalekvár (kettő papucsba jutott ebből), én ezeket használtam inkább. Csak fél adag mélyhűtött leveles tésztából készült a süti, a tészta másik feléből vacsora lett. A képen látható fajtát szoktam venni, aminek a dobozán egy nyújtófa van (Match), de a napokban olvastam valamelyik gasztroblogban, hogy a Plusban olyan jó minőségű mélyhűtött leveles tésztát lehet kapni, amit nem is kell kinyújtani, csak széthajtogatni. Feltétlen ki fogom próbálni!

Kinyújtottam a fél adag leveles tésztát egy 50x20 cm-es téglalappá, aztán felvágtam 10x10 cm-es négyzetekre. Mindegyik négyzet szélét megkentem egy centi szélességben villával kicsit felvert tojásfehérjével, a közepükre halmoztam kábé egy evőkanálnyi lekvárt (több is mehetett volna némelyikbe!), a lekvár tetejére morzsoltam egy mokkáskanálnyi vajat, majd a négyzet bal fölső és jobb alsó sarkát egymásra hajtottam. Áttettem a sütőlemezre őket és tojásfehérjével megkentem még a tetején az illesztéseket, hogy ne nyíljon majd szét. 200 (nálam 180) fokos sütőben 20 percig kell sütni.

(A konyhában neonvilágítás van, azért ilyen színű a kép, bocsi.)


Amikor kihűltek, tálra rendeztem őket és fahéjas cukorral alaposan megszórtam. Ez tényleg nagyon finom lett!

UI: Én is csináltam sült szilvalekvárt, mint tudjuk, de az enyém a közelébe se jöhet ennek! Asszem kimegyek a piacra, veszek megint berzencei szilvát és megpróbálok ugyanilyet csinálni, mert nem bírom ki, hogy nekem ne legyen, annyira finom!