Vép 4. nap - bográcsolás és Ági-féle muffin

Elérkezett Vépen az utolsó nap, a vasárnap. Mivel délután indultunk haza, úgy gondoltuk, hogy vasárnap nem megyünk sehova, szerettünk volna még egy kis időt tölteni a rokonok körében (én ekkor jegyeztem le a recepteket), hiszen olyan ritkán találkozunk. Náluk nyugalom van, jó levegő és ami a legfontosabb: szeretem őket, mert közvetlenek, szeretetteljesek. Erzsi néni a tyúkanyó és gondoskodó lelkületével, Miki bácsi az élcelődésével (pl. Imi, apám, mondtam én, hogy ne nősülj meg, a nők csak elrontják az életed. Tomikám, nehogy te is valaha abba a hibába ess, mint ez a jó gyerek, nehogy megnősülj, stb...), amit sose szabad komolyan venni. Esztiről pedig már írtam egyszer egy bejegyzést, ott elolvashatjátok, hogy miért nőtt a szívemhez és ezt változatlanul fenntartom.

Miki bácsi kapott az alkalmon, hogy vasárnap egész nap "otthon" maradunk, elhatározta, hogy vadpörköltet főz nekünk bográcsban.

Nagyon aranyos volt, ahogy sürgött-forgott, aprította a húst, a zöldségeket, és közben folyamatosan azt hallottam, hogy "Erzsi, hol van a pirospaprika? Erzsi, add ide a...! Erzsi,.... !" (Remélem, nem olvassa ezt a bejegyzést, mert majd kapok a fejemre tőle!) Szóval Ő csinálta nekünk a pörköltet, de azért a keze alá kellett dolgozni.

A következő képen láthatjátok, milyen gyönyörű paprikák teremnek a kertjükben. Én már majdnem megszólaltam, hogy azokat a hatalmas kaliforniai paprikákat kár lenne a pörköltbe főzni, jó lesz abba valami fonnyadtabb is, amikor fel lettem világosítva, hogy több kilójával terem a kertben. Kaptunk is belőle és még vagy 4 féle paprikából egy egész vödörnyit. Összesen 2 darabot kértem, de tőlük nem lehet úgy eljönni, hogy a kocsi hátulja ne legyen megpakolva...

Itt pedig az ultramodern gázüzemű bográcsolós felszerelést láthatjátok. Nem ám olyan snassz módon bográcsolnak, ahogy mi szoktunk... fát gyújtunk alá. Ugyan már! Az már kiment a divatból! :) A szerkezet egyébként nem véletlen, Miki bácsi ugyanis víz- és gázszerelő mester.

A pörkölt pontos elkészítését nem tudom, mivel én éppen a női szakasszal voltam elfoglalva a házban, csak azt, hogy valamilyen vadhúsból készült - talán őz vagy szarvas -, került bele házi vörösbor és mindenféle fűszer a csombortól kezdve a szerecsendióig. Na meg krumpli, ettől lett pincepörkölt. Imi szerint nagyon finom lett. Én nem szeretem a vadat, ezért külön készült rántott pulykamell. Mintha nem lett volna egy tonna maradék a hűtőben, amit ugyanolyan jóízűen megettem volna... Erzsi néni imádnivaló! :)

Szeretném bemutatni nektek Rexet, a németjuhászt és Bercit a fekete labradort. Ők a vépi szomszédéknak, Ágiéknak a kutyái. Amíg főtt a pörkölt, ők a kerítés résén leskelődtek át, hátha jut nekik is egy-két finom falat. :) Nagyon jó fej kutyusok. Rex általában egy frizbivel a szájában futkározik, hogy valaki dobálja neki, Berci pedig Vilmára emlékezet, olyan kis bolond.

Az udvaron terítettünk meg az ebédhez. Az első fogás húsleves volt, ami sok-sok zöldséggel és még több, különféle hússal készült.

Erzsi néniék nagyon jóban vannak a szomszédokkal - Ágival, Tibivel és a két jól nevelt fiúgyermekkel Ádámmal és Marcival - akik nem olyan régen költöztek melléjük. Miki bácsi azt mesélte, hogy amikor először találkozott velük és elkezdtek beszélgetni, olyan érzése volt, mintha ezer éve ismerné őket. Aztán megértettem, miért. Pontosan ezt éreztem én is velük kapcsolatban. A vasárnapi ebédre ők is hivatalosak voltak. Kb. 1 órával előtte tudták meg, és ez az 1 óra elég volt ahhoz, hogy Ági összedobjon gyorsan egy muffint, nehogy üres kézzel állítsanak be... na meg hoztak egy kosárnyi bort és üdítőt.

Annyira finom volt a muffin, hogy gyorsan elkértem a receptjét, amit e-mailben meg is kaptam.

Ezt írta Ági:

"12 db-hoz:

25 dkg liszt, 2 és 1/2 teáskanál sütőpor, 1/2 teáskanál szódabikarbóna, 1 tojás, 12,5 dkg cukor, 0,8 dl olaj, 2,5 dl kefír

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, légkeverésnél 160 fokra is elég. A lisztet egy tálban összekeverjük a sütőporral és a szódabikarbónával. Felverjük a tojást. Hozzáadjuk a cukrot, a vaníliáscukrot, az olajat és a kefírt. A lisztkeveréket a tojásmasszához adjuk, és csak addig keverjük míg a száraz hozzávalók nedvesek nem lesznek.

Tetszés szerint lehet hozzáadni mazsolát, csoki darabokat, aszalt meggyet, aszalt vörös áfonyát....de jó bele a meggy és a cseresznye befőtt is.

Én természetesen mindig ennek az adagnak a dupláját csinálom!! Legközelebb leírom a Fekete-fehér muffint. Az is nagyon jó!"

A terülj-terülj asztalkámmal mindenki teljes mértékben elégedett volt, mindenki dicsért mindent. Erzsi néni sürgött-forgott, kínálgatott, mi meg nem győztünk enni.

Az asztalfőn Erzsi néni, előtte Imi, Tomi, Ági, vele szemben Marci, Ádám, Tibi, Jani (Eszti férje), és Miki bácsi. A két Eszter pont takarásban volt.

Ebéd után még sokáig beszélgettünk, aztán elkezdtünk készülődni. Nagyon sok mindennel pakoltak fel minket, még Ágiéktól is kaptunk egy bort és egy szatyor körtét. Hiába, a vidéki vendégszeretettel semmi nem vetekedhet. Annyira mások ott az emberek mint Budapesten! Mindig rossz eljönni tőlük. Persze ők olyankor biztos megkönnyebbülnek egy kicsit. :))