"Mindent bele" - sonkás-zöldséges tészta

Bizony, megint elérkeztem egy olyan ponthoz, amikor kinyitottam a hűtőt és elgondolkodva álltam előtte, hogy mit is lehetne főzni az otthon található hozzávalókból. Isten áldja a vépieket, mert még így a távolból is segítettek! Ugyanis még mindig ott figyelt egy darab a jó kis házi sonkájukból a hűtőben, amiről rögtön eszembe jutott a múltkori brokkolis tészta, ebből következett, hogy valamilyen tésztát kellene csinálni. Brokkoli helyett most más zöldségre vágytam. Az pedig adta magát. Két nagy tálnyi vépi paprika és paradicsom várt a jobb sorára.

Ezt a tésztát először egyik hétvégén főztem. Akkor behoztam a maradékot a munkahelyemre, ahol kolléganőim az illat-és színorgia alapján eldöntötték, hogy márpedig egyszer nekik is fogok csinálni ilyent. :) A jó alkalom tegnap adódott, amikor Imi volt kollégája, bringástársa, barátja Carlo Cazo hosszú idő után végre ellátogatott hozzánk és azon gondolkodtam, hogy süssek vagy főzzek a jeles nap alkalmából. :)

Végül főztem. Ismét ezt a tésztát.

A képek nem túl jó minőségéért elnézést kérek, de mostanában csak ilyeneket tudok készíteni. :(

Az áldott vépi sonka. :)

Hozzávalók:
- sonka vagy bacon
- fokhagyma
- hagyma (lila, fehér, vörös, bármilyen, csak sok legyen)
- paprika (minél több színű és minél húsosabb annál jobb)
- paradicsom
- egyéb zöldségek (én mirelit zöldbabot és bébirépát használtam)
- metélőhagyma
- szerecsendió
- só
- olaj
- tészta


A házi sonkából 6-7 szeletet vágtam, ezt felcsíkoztam és egy wokban pici olajjal zsírjára sütöttem. Rádobtam az összetört fokhagymát, együtt kevergettem egy picit. A mirelit zöldbabot, bébirépát beletettem és rövid ideig nagy lángon pirítottam. Ezután következett a rengeteg, nagyobb csíkra vágott hagyma. Ekkor lefedtem a zöldségeket kb. 5 percre, hogy párolódjon, puhuljon a hagyma. Közben a paradicsomokat felaprítottam, volt abban mindenféle forma a kockától kezdve a deltoidig. Lényeg, hogy kis darabok legyenek. Ezt is hozzákevertem a többi zöldséghez, összerottyantottam, hogy sok levet eresszen, végül a paprikacsíkokkal főztem még kb. 10 percig.

Szerecsendióval, metélőhagymával és egy pici sóval ízesítettem. A mi sonkánk nagyon sós, ezért aki nem házit rak bele, biztos, hogy több sót fog használni.

A végeredmény egy sűrű, színes, ropogós és nem ropogós zöldségekből álló szósz lett.





Carlonak ízlett, kétszer is szedett, Kriszti kolléganőm bevágott egy Carte D'Or-os fagyis doboznyit és azt mondta, hogy máskor is hozhatok, mondjuk holnap. :)
Zsuzsa kolléganőm, akinek a legkevesebb jutott, de amúgy is kis adagot kért, reggel még el volt ájulva, hogy milyen sokat hoztam neki, hogy fogja ezt mind megenni? Ebédkor pedig már sajnálkozott, hogy csak ennyit kapott. Ő azt mondta, több hússal csinálná, mondjuk pirított csirkemell csíkokkal, de azért kiosztott nekem egy gasztronomiai Nobel-díjat. Mondtam, hogy Michelin-csillaggal is megelégszem, köszi! :)


Tesókám véleményére pedig nagyon várok, neki is küldtem egy adagot! :)