2010. május 16., vasárnap

Almás piskóta


Micsoda idő! A kinti hőmérőm – amit a Kőröshegyi Völgyhíd lábánál vettem magamnak emlékbe – délben 10 fokot mutatott, én meg szinte hallom, ahogy vacog a foguk a virágaimnak: a petúniáknak, muskátliknak, hajnalkáknak, napraforgóknak, kankalinoknak, fűszereknek az erkélyen, mert annyira fáznak. Az eső 2 napja szinte szünet nélkül esik, akkora szél van, hogy a kiskertben kidöntötte a magasabb virágokat, én pedig egész nap sütirecepteket keresek.

Érzem én, hogy a tegnapi epres-joghurtos tavaszi finomság óriási tévedés volt, ide most nem ez kell, hanem valami télies, valami fahéj- és almaillatú, vagy esetleg valami finom kelttészta-illatú, mint például egy csokiöntettel borított finom kuglóf, de mindegy is mi, csak dübörögjön a sütő. Muszáj sütnöm, hogy meleg legyen a lakásban, s hogy finom illatokkal és ízekkel pótolhassam az annyira hiányzó napsütést. Csak ne hiányozna mindig valami hozzávaló a kiválasztott recepthez!

Mostanában azt játszom, hogy nem megyek nagy bevásárlóközpontba, hanem csak azt veszem meg, amire épp szükségem van, ezért úgy jártam, hogy nincs itthon rétesliszt és élesztő sincs; alig van, de azért van tojás és vaj - a többiről nem nyilatkozom. Találtam viszont a hűtőben 3 db almát (ez kevés lenne egy amerikai almatortához), és a 3 db almához egy jó kis receptet a "Titkok nagymama konyhájából" (Reader's Digest) szakácskönyvemben.

Ezt a süteményt akár svéd piskotának is nevezhetnénk, mivel a recept eredetileg Svédországból származik.

Hozzávalók egy 35 x 25 cm-es tepsihez:

- 4 tojás (nekem csak 3 volt, de az jó nagy)
- 35 dkg cukor
- 12 dkg vaj
- 1,25 dl tej
- 30 dkg liszt
- 3 kiskanáls sütőpor
- 3 porhanyós alma

A tetejére:

- 2 evőkanál cukor,
- 1 kiskanál fahéj
- 7 dkg mandula

A tojásokat és a cukrot egy keverőtálban robotgéppel habosra kevertem. Felmelegítettem a vajat és a tejet, majd állandóan kevergetve hozzáadtam a tojásos masszához, végül beleszitáltam a sütpporos lisztet, és összeforgattam a tésztát. Ezután meghámoztam és a nagylyukú reszelővel lereszeltem az almát, majd ezt is a tésztához kevertem. A tepsibe sütőpapírt fektettem, így öntöttem bele a tésztakeveréket. Megszórtam a cukorral, a fahéjjal és a vágott mandulával. 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem.


Azt írja a könyv, hogy ezt a süteményt alma helyett finomra reszelt sárgarépával, darabokra vágott rebarbarával vagy érett egressel is elkészíthetjük. Jól illik hozzá a tejszínhab vagy a vaníliakrém - erre mondjuk magamtól is rájöttem, de tejszínhabot sajnos nem találtam a hűtőmben.

8 megjegyzés:

Hedvig írta...

Azt hiszem, inkább van szezonja az almának, mint az epernek. Nekünk még van egy fél láda tavalyi almánk. Semmi baja, csak egy kicsit ráncos, úgyhogy most nálunk almás sütik mennek, és remélem, kitartanak a kerti eperszezonig.

Bianka írta...

Hű, de imádom, én is nagy alma párti vagyok

csincsilla írta...

ez pont olyan finom, mint ahogy kinéz. nekem inkább a klafutihoz hasonlít, nem a piskótához, a szokásos problémák miatt (bármikor és bármennyit:)) nem hinném, hogy valaha is megsütöm:)

Andi írta...

Köszi! :-)

Még almatortát is akarok sütni, mielőtt bejön az eperszezon a hét végén. :-))

Bea írta...

Nagyon szép kis sütit hoztál össze Andi! Nekem is van otthon egy csomó almám, ez lesz a következő, amit kipróbálok.

Zsófi írta...

Andi, ez a süti egyszerűen fantasztikus!Kint szakad az eső, én meg kettő óta végzem a nevtanos rabszolgamunkát és közben csak úgy fél kézzel, "könnyedén" összedobom ezt az Alma Csodát!!A mandula helyett dió darabokat törtem a tésztába, három tojást használtam és csak 30 dkg cukrot. És hogy milyen lett így? Belül omlós-almás-diós, kívül kürtős kalácsszerű fahéjas-páncélos...Köszi, köszi, sok puszi: Zsófi.Ja, csak hogy én is büszkélkedjek egy recepttel: ma citromos-bazsalikomos csirkemellet, krumolipürét és baconba göngyölt spárgát készítettem magunknak...jó, mi? Puszi még egyszer.

tata írta...

félkézzel??? hűha! :)
kömben meg nagyon finom volt, kaptam belőle! mármint andiéból és nem zsófiéból...

segebaga írta...

Csatlakozom Tatához, több ízben is rájártam, szerencsére kaptam is belőle. :) Finom vóóót na!