Gyors almás pite

Szóval az úgy kezdődött, hogy már napok óta kerülgettem otthon a hűtőben két hatalmas, piros starkingot, ami mégsem volt már annyira ropogós, hogy megegyem, de ahhoz meg drága volt, hogy kidobjam. És még a múltkor maradt egy kis ökölnyi pitetésztám, amit bedobtam a fagyasztóba, hogy jó lesz az majd egyszer valamire. Reggel elő is vettem, délutánra teljesen felengedett a hűtő normál részében.
Bekapcsoltam a sütőt (250 fokra). Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, kibéleltem vele a fodros piteformám alját, még egy pici szegélyre is futotta itt-ott, meghintettem egy evőkanálnyi zsemlemorzsával. Az almákat megmostam, de nem hámoztam meg, negyedeltem, kivettem a magházukat, és szépen felszeleteltem a negyedeket, nem papírvékonyságúra, egy negyedet olyan 4-5-6 szeletre. A szeleteket meg némi átfedéssel igyekeztem viszonylag csinosan elhelyezni a tészta tetején. A tetejét megszórtam néhány kanál barna cukorral és fahéjjal. Az egész nem tartott öt percig.
Máris mehetett a forró sütőbe, légkeveréssel. A magas hőmérsékleten pillanatok alatt megsült, az alján a tészta ropogósra, a tetején meg a sült alma tetején csordogált a fahéjas-almás-karamell.
Igen, pont olyan, mint a Tarte fine, csak nem leveles tészta az alapja (amit én nagyon nem szeretek, jót még sosem ettem belőle), hanem Dorie Greenspan pitetésztája, amit viszont imádok, és pillanatok alatt össze lehet állítani.
Annyira finom lett, hogy rögtön nekiálltam egy rendesebb (= nagyobb) adagnak, annak a receptje jön most, szerintem nem nagyon érdemes kevesebbel kezdeni. Pont jó a megmaradt, kicsit kásás, de édes, finom almák eltüntetésére.

Hozzávalók a tésztához:
- 14 dkg jéghideg vaj
- 18 dkg liszt
- 2-3 evőkanál jéghideg víz
- 2 evőkanál cukor
- csipet só

Hozzávalók a feltéthez:
- 3 vagy 4 nagy, tényleg finom, édes alma
- néhány evőkanál barna cukor
- 1 evőkanál őrölt fahéj

A tésztát a legegyszerűbben aprítógépben tudjuk összeállítani, beledobjuk a felkockázott, jéghideg vajat, meg a többi hozzávalót, a víz kivételével. Néhány összemorzsásítjuk a keveréket. Utána kanalanként mehet a víz, mindig egyet-egyet nyomunk rajta, nem kell folyamatosan járatni a gépet, nem baj, ha kis borsónyi darabokban van benne a vaj. Deszkára borítom, gombóccá gyúrom, és hagyom néhány percig pihegni.
Szerintem a legjobb aztán kinyújtani, és így hűteni néhány órát. De ha nincs elég hely ehhez a hűtődben, akkor persze lehet cipóban is eltenni, és majd felhasználás előtt kinyújtani, de az macerásabb lesz, mert kicsit fel kell melegedjen, hogy nyújtható legyen (a vajas tészták hidegen nyújthatatlanul kemények), és minél melegebben kerül a tészta a sütőbe, annál rosszabb lesz.
Nekem a fenti adag pont egy gáztepsire volt elég (34*30 cm). Ez a tészta remekül fagyasztható, szóval érdemes egyszerre legalább dupla adagot csinálni, és a felét eltenni, úgyis jön az eperszezon, jó kis epres-krémes pitékhez.
Ezt én két órát hűtöttem, utána megraktam felszeletelt, héjas zöld almával, megszórtam cukorral és fahéjjal, és mehetett is a nagyon forró sütőbe.



És bónuszként egy tavaszi tacsi (nyári ruhában):